mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

Varga Domokos (Kunszentmiklós, 1922 –Budapest, 2002)

Varga Domokos (Kunszentmiklós1922október 8. – Budapest2002május 12.József Attila- (1973) és Kossuth-díjasmagyar író, újságíró. Varga Tamás matematikatanár és Vargha Balázs irodalomtörténész testvére.

Varga Domokos 1922október 8-án született Kunszentmiklóson Vargha Tamás és Magay Mária gyermekeként.

A József Nádor Műegyetem Erdőmérnöki Karán szerzett diplomát 1944-ben.

1945-1946-ban Debrecenben kataszteri mérnök, 1946-tól a debreceni Néplap munkatársa volt. 1947-től a Cserkészfiúk, a Március Tizenötödike szerkesztőjeként dolgozott. 1948-ban feleségül vette Stolte Magdolnát. Hét gyermekük született.

1948-1949 között a Szabad Népnél, később, 1954-1956 között az Irodalmi Újságnál dolgozott. 1949-1952 között a Magyar Rádió munkatársa, utána 2 évig szabadfoglalkozású író. 1950-ben kizárták a pártból, mivel felesége féltestvére volt a Rajk-per egyik vádlottjának. Az 1953. júniusi politikai fordulat után Nagy Imre reformtörekvéseinek támogatója. A forradalom alatt rádióműsorokat készített. 1956november 12-én "Forradalmi Ifjúság" aláírással szovjetellenes röplapot készített. 1956.november 14-én a KMT ülésén felolvasta Bibó István kibontakozási tervezetét, melyet Tóbiás ÁronnalMagyar Írók Szövetsége titkárainak jóváhagyásával vittek magukkal az ülésre. 1957január 20-án letartóztatták. 1957október 9-én a Legfelsőbb Bíróság 2 év börtönbüntetésre ítélte. 1958-ban szabadult. 1958-1968 között erdőmérnökként dolgozott, majd azÉlet és Irodalom munkatársa lett. 1970-től szabadfoglalkozású író volt. 1992-től a Lyukasóra szerkesztője volt.

2002. május 12-én hunyt el Budapesten.

Művei

  • Ormai Árpádné sztahanovista szövőnő élete és munkamódszere (1951)
  • Pruzsinszky József sztahanovista esztergályos (1951)
  • Megújhodó magyar tájak (1952)
  • Édes hazánk (1954)
  • Ipiapacs (1964)
  • Kutyafülűek (1966)
  • Herman Ottó (1967)
  • Erdőkerülőben (1970)
  • Magyarország virágzása és romlása (1970)
  • Népek kenyere (1970)
  • Kamaszkrónika (1971)
  • Fiúkfalva (1972)
  • Ős Napkelet (1973)
  • Európa születése (1973)
  • Erdei esztendő (1973)
  • Vizek könyve (1976)
  • Jó játék a víz, a levegő (1976)
  • Kölyökkóstolgató (1976)
  • Tisztelt családom, -od, -ja (1979)
  • Jó játék a fény, az árnyék (1979)
  • Aranyhomok (1980)
  • Vér és arany. Magyarország 1849-1918 között (1982)
  • Finn testvéreink (1982)
  • Bábel tornya (1983)
  • Ég és Föld (1985)
  • Budapest (1985)
  • A világ kereke (1985)
  • Rejtelmes világ (1990)
  • A mogyeriektől Mohácsig (1992)
  • Kies Kiskunság, szeretett Szentmiklós (1994)
  • Emlékezzünk eleinkről. A magyarság rövid története (1996)
  • Ritkaszép magyar népmesék (1998)
  • Nem születtünk szülőnek. Tapasztalatok, tanulságok, töprengések (1999)
  • Édesanyám sok szép szava (2000)
  • A tölgyfa tetején (2000)
  • Íróiskola (2001)

Díjai

Tinódi Lantos Sebestyén

(Tinód, 1510 k. – Sárvár, 1566)

Tinódi Lantos Sebestyén (Tinód, 1510 körül – Sárvár1556január 30.) énekszerző, lantos, a 16. századi magyar epikusköltészet jelentős képviselője. Születési helye pontosan nem ismert, vagy a Fejér vármegyei, vagy a Baranya vármegyei Tinód.

(A hagyományok szerint, a Baranya megyei Rózsafa határában volt Tinódfalva, amely később elpusztult. Szülőhelyét ma is Tinódi dűlőnek nevezik Rózsafán.

Tinódon született, polgári szülőktől származott. Iskoláit Pécsen végezte, tudott latinul és értett a kottákhoz is. Valószínű, hogy kezdetben vitézi pályán volt, Török Bálint szolgálatában. Első fennmaradt műve a Jáson históriája, 1535 és 1539 között keletkezett Dombóváron. E műből következtethető, hogy egy ütközetben megsebesült és további hadi szolgálatra alkalmatlanná vált. 1542-43-ban Tinódit megint a környéken találjuk, Dáró várában, amely szintén Werbőczy Imre tulajdonában volt, adombóvári vártól látótávolságra, ma Jágónak község határában található a helye. Itt írta 1543-ban „Werbőczi Imrének Kászon hadával kozári mezőn viadalja” című históriás énekét, melyben az 1542. március 25-én a kozári (ma EgyházaskozárBaranyam.) mezőn lezajlott csatát írja le. A mű 1554-ben Kolozsváron jelent meg nyomtatásban „ Cronica Tinódi Sebestyén szörzése” címen.

1541-ig Török Bálint szigetvári udvarában élt, művei szerint nagy megbecsülésben. Buda eleste és ura fogságba esése fordulópontot jelentett életében. Ekkor lett politikai költővé. Énekeiben ettől kezdve az egyetértést és a török elleni elszánt küzdelem szükségességét hangoztatta. Néhány évig még ezen a vidéken élt, majd mikor a törökök egyre nagyobb területet foglaltak el a DunántúlonKassán telepedett le. Itt családot alapított és innen járta az országgyűlések, ütközetek színhelyeit, majd tapasztalatait versekbe szedve írta meg. Énekeihez dallamokat is szerzett és lanttal kísérve, mikor tehette elő is adta őket. A vitézek gyakran csak az ő énekeiből értesülhettek hitelesen a távolabbi országrészek egy-egy nevezetes eseményéről. Felismerte ennek jelentőségét Nádasdy Tamás nádor is, aki 1545-ben a nagyszombati országgyűlésen találkozott Tinódival és ettől kezdve pártfogásába vette a lantos krónikást. Az 1546 és 1551 közötti viszonylagos béke időszakában régebbi magyar történeteket, vagy külföldi témákat dolgozott fel. Az 1552. évi török hadjárat ismét bőséges, megörökítésre méltó eseménnyel szolgált. Apalásti csata Tinódi Lantos Sebestyén révén a szépirodalomba is bekerült Ördög Mátyás veszödelme címmel (megtalálható a Cronicaban).

Tinódi fel is kereste az egyes várostromok színhelyeit és a legapróbb részletekig összeszedte az ostromra vonatkozó adatokat. Számos érdekes mozzanatról csak az ő énekeiből értesülhetünk. Eger diadalmas megvédése után is rögtön a várba ment. Ekkor írta az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri historiának summája című műveit. Tinódi híre eljutott Ferdinánd király udvarába is aki 1553augusztus 23-án Nádasdy ajánlására „az éneklés művészetében és a históriáknak magyar nyelven ritmusokba való ékes foglalásával” szerzett érdemei elismeréseként nemesi rangra emelte és számára címereslevelet adományozott. Jó kapcsolatban volt Dobó Istvánnal és mikor az egri várkapitány erdélyi vajda lett, követte őt Erdélybe. Itt fejezte be az Erdélyi história című énekét, amelyben Erdély történelmét beszéli el János király halálától 1551-ig. Műveinek gyűjteményes kiadása 1554-ben jelent meg KolozsvárottCronica címmel. 1555-ben visszatért Erdélyből, majd rövidesen meghalt.

Tinódit olyan krónikásként kell értékelni, aki verses formában dolgozta fel korának történelmi eseményeit elsősorban hitelességre és nem művészi értékek közvetítésére törekedve. Történetíróként Tinódit lényegesen előkelőbb hely illeti a magyar irodalomban, mint költőként. Lényegében teljes egészében feldolgozta Magyarország 1541 és 1552 közötti történelmét. Az általa leírtak minden ellenőrizhető esetben pontosnak bizonyultak. Tinódi a magyar nyelvű történetírás első jelentős képviselője.

Művei

  • Jázon és Medea (1537–38)
  • Judit asszony históriája (1539–40?)
  • Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról (1541)
  • Prini Péter, Majlát István és Terek Bálint fogsága (1542)
  • Verbőczi Imrének viadalja (1543)
  • Az szalkai mezőn való viadaláról (1544)
  • Szulimán császár Kazul basával viadaljáról (1546)
  • Varkucs Tamás idejében lött csaták Egerből (1548)
  • Sokféle részögösről (1548)
  • Dávid király (1549)
  • Szitnya, Léva, Csábrág, és Murán várának megvevése (1549)
  • Kapitány György bajviadalja (1550)
  • Hadnagyoknak tanúság (1550)
  • Károl császár hada Saxoniában (1550)
  • Zsigmond király és császár krónikája (1552)
  • Szegedi veszedelem (1552)
  • Az vég Temesvárban Losonczi István haláláról (1552)
  • Enyingi Török János vitézségéről szóló ének
  • Budai Ali basa históriája (1553)
  • Eger vár viadaljáról való ének (1553) OSZK , ebből készült kivonat Egri historiának summája (1553) OSZK
  • Az udvarbírákról és kulcsárokról (1553)
  • Jónás (390.) prófétáról (1553) (töredék)
  • História Zsigmond császár fogságáról (155?)
  • Erdéli história (1553)
  • Az János király fiáról való szép krónika (1554)

 

Share