mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
There are no translations available.

„Egyszervolt” népek üzenetei

 A Kárpát-medencében a négyszázezer éves előember (Homo erectus) vértesszőlősi leletei a legkorábbi nyomai az ember jelenlétének. A gyűjtögető, csoportosan vadászó értelmes ember (Homo sapiens) néhány- tízezer éves leletei (Szeleta-barlag, Istállóskő) már jóval gazdagabbak, tartósabb letelepedésre utalnak.

A Duna – Tisza közét, s szűkebb környezetünket kedvezőtlen éghajlati és természetföldrajzi viszonyai sokáig alkalmatlanná tették arra, hogy az ember állandó szállást foglaljon itt. Gazdag állatvilágával viszont kitűnő vadászterülete volt a távolabbi lakóhelyükről erre portyázó hordáknak.

Mintegy hétezer éve, az új kőkorban két nép, két kultúra találkozott vidékünkön: a Körös-kultúra népe keletről húzódott ide, a „vonaldíszes kerámia” népe viszont nyugat felől érkezett. Kunszentmiklóson és Szabadszálláson az utóbbiaktól származó leletek kerültek elő.

A bronzkorból a vatyai műveltség népének életéről vall számos lelet:  temetkezési szokásaikat urnatemetőik tükrözik (Kunszentmiklós, Szabadszállás, Dunavecse, Szalkszentmárton.) A vaskorból származó lelet a kétezer-ötszáz éves szabadszállási szkíta temető: az első, névről is ismert Kárpát-medencei nép hagyatéka. Több mint kétezer évesek a kelták itteni emlékei (Orgovány, Kunbábony.)

A rómaiak pannóniai uralma idején a Duna-Tisza közén a keletről nyugatra vándorló népek váltották egymást. Szarmaták, hunok, gepidák sorjáztak egymás után, fölverték sátraikat, legeltették jószágaikat, harcoltak és kereskedtek a szomszédos provincia katonáival és lakóival. Így kerültek vidékünkre a római császárkor emlékei, leletei (Kiskunlacháza, Tass, Dunavecse, Szabadszállás, Kunpeszér.)

   A gepidákat a szintén keletről érkezett avarok szorították ki a helyükről. Ez az első nép, amelyik egyedül volt képes uralni az egész Kárpát-medencét.  Vidékünk legfontosabb régészeti lelete az a fejedelmi sír, amely 1971-ben bukkant elő Kunszentmiklós határában, Kunbábonyon egy homokbányából. Az arany használati tárgyakban, arany és ezüst ékszerekben gazdag lelet-együttes az eddig ismert egyetlen avar kagán-sír. Kunszentmiklós és környéke avar köznépi település- és temető leletekben is gazdag. Az avarok nyomai a magyar honfoglaláskor tűntek el a Kárpát-medencéből.

 Bővebben

Share