mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

 

 

A „Reformata”iskola kezdetétől 1776-ig

 

     A kunok 1526 után a református hitet választották. 1560-ban a nagyszombati zsinat elrendelte a kisiskolák létrehozását. A reformátusok a templom mellett iskolát alapítottak.

     Szőnyi Virágh Mihály matriculában fogalmazta meg 1735-ben a, hogy a reformáció és az iskolaalapítás egybe esett.

    A Reformátusok oskolájában még együtt volt az elemi iskola (triviális), a kisebb latin iskola (grammatkai) és a nagyobb deák osztályok (retorikai). Az első iskola helyéről írásos feljegyzés nem maradt fenn. Valószínűleg a Bakér partján állt, a sárral tapasztott, vesszőfonadékos templom mellett, esetleg a mai paplak vagy az Öreggimnázium helyén.  

 

A népiskolai oktatás fejlődése, az Öreggimnázium mai formájának kialakulása 1777-től 1900-ig

 

         Az 1777. augusztus 22-én Mária Terézia által magyarul kiadott Ratio Educationis, az 1781. október 25-én II. József általi „türelmi rendelet, az 1806. november 4-én I. Ferenc második Ratio Educationis-a és Eötvös József 1868- béli rendelete biztosította a népiskolai oktatás fejlődését és bevezette az iskolakötelezettséget.  

   Mótsi János (1785- 1809) prédikátor jegyezte le, hogy Kunszentmiklóson két iskola épült, külön a fiúknak és külön a lányoknak. A lányoké a professzor és a lányok iskolamesterének lakásával szemben.

  1869-ben állították fel a harmadik leányiskolát. Az 1885/86-os tanévben lebontották az Öreggimnázium mai református általános iskola felé eső rozzant szárnyát, amelyben a professzori lak is volt. Újraépítették és auditóriummal toldották meg. Ekkor alakult ki a mai formája.  

 

Katolikus iskola

 

        A katolikus iskolai oktatás az 1780-as években kezdődött el. Az egyházmegye 1825-ben egy tanerős iskolát épített. A katolikusok létszámának szaporodásával nagyobb iskolára volt szükség. 

   1890-ben megépült a díszes, emeletes katolikus népiskola, amelynek három tágas, világos tanterme volt, az emeleten tanítói lakások helyezkedtek el.

   1909-től magániskolaként polgári leányiskola működött az épületben.

   1910-től Egyesületi Polgári Leányiskola szerepét töltötte be.

   A polgári iskola és tornaterem 39 év után az 1947/48-as tanévet követően az iskolák államosításáról szóló 1948. évi 44. törvény alapján állami tulajdonba került.

 

Zsidóiskola

 

    1836-ban kezdődött meg a zsidóság betelepülése Kunszentmiklósra. 1892-ig 300 lelket számláló hitközségük lett. Isten dicsőségére keveset áldoztak (templomuk kicsiny volt), annál többet viszont iskolájukra. Ebben az időben már jól szervezett 6 osztályos elemi népiskolájuk volt, amelyet nagy áldozattal tartottak fenn.

Valláskülönbség nélkül 45-50 tanulót fogadott évente az iskola. A tanítás teljesen modern volt, különösen sok gondot fordítottak a magyar nyelvre, de héberül és németül is tanítottak.

   A belterületi elemi iskolába az 1913/14-es tanévtől olvadt be.

 

                             

 Kunszentmiklós –pusztai Állami Elemi Népiskolák

Kunszentmiklós–Szank - pusztai Állami Elemi Népiskola

 

    1745. május 6-án Mária Terézia lehetővé tette, hogy a kunok megváltsák magukat, vagyonukat és visszakapják jogaikat. Létrejött a redemptio. Kunszentmiklós pusztáit is megváltotta: Orgoványt, Szankot, Kerekegyháza hatodát, Bábonyt és Bösztört, ahol az iskolák építése, a tanítók fizetése, valamint a működtetés a kunszentmiklósi elöljáróság feladata lett.

Szankot, mint Kunszentmiklós pusztáját 1760-ban 5000 forintért váltották meg. 1859-ben pusztai iskolát létesített az elöljáróság

    A tanyaiak szétszórtan éltek a tanyavilágban. Az iskolakérdés megoldása váratott magára, a hiányosságok állandóan napirenden voltak. Iskolák és tanítók hiányában az oktatás nagyon elhanyagolt képet mutatott. 1896-ban ugyan önálló község lett, de az akkor fennálló helyzet sokáig még az előbbi a képet tükrözte.

 

Kunszentmiklós–Kunkerekegyháza - pusztai Állami Elemi Népiskola

 

     A II. József korabeli térképen a kunkerekegyházi részen gyéren, szétszórva találhatók házak.1854-ben a kunszentmiklósi járáshoz tartozott a puszta.

    A kunszentmiklósi–kerekegyházi református iskolát 1862. augusztus 31-én szentelte fel a kunszentmiklósi református - és egyben a dunamelléki evangélikus és református püspök, Szász Károly.

    Az iskola közadakozásból – pénz, termények, igás és gyalogos munka adományozásából épült fel. Az építését megelőzően már három évvel korábban működött iskola bérházban.

Kunkerekegyháza 668 lakosát 1936-ban csatolták Kerekegyházához.

 

Kunszentmiklós–Orgovány-pusztai Állami Elemi Népiskola

 

    Az 1745-ös redemptio - kor Orgoványnak gyér lakossága volt, leginkább pásztorok.

 Az egész területet a kunszentmiklósi közbirtokosság bírta.

      1868-ban a kunszentmiklósi református egyház elhatározta, hogy egy lelkész - tanítói állást létesít a pusztán. Istentiszteleti és oktatási célra pedig egy lelkész - tanítói lakást építenek egy teremmel, mely egyúttal iskolaterem és imaház is lesz.

A tanterem-imaház a lakással együtt a csőszház helyén 1869-re készült el a város anyagi hozzájárulásával.

     Az Orgovány - pusztai kocsma 9 helyisége az 1900-as évek legelején iskola és tanító-lakás lett.

     Az orgoványi néphit szerint Petőfi Sándor itt látta meg a napvilágot, amikor a Petőfi -család Kiskőrösről Kiskunfélegyházára utazott.

 1901. július 3-án alakult a puszta önálló községgé.

 

A századfordulótól napjainkig

Belterületi Állami Elemi Iskola

 

       Az első 8 tantermes községi iskola (valószínűleg 1896-ban) épült a Rákóczi úton. 1908. január 1-jén lett Állami Elemi Iskolává. Mai képe 1910-ben alakult ki, amikor a gróf Nemes Jánostól vásárolt telken felépült a belső szárny is. A tanítás teljesen ingyenes volt.

    Működésére rányomta bélyegét a I. világháború.

    1937-ben a minisztérium elrendelte a nyolc osztályos népiskolai oktatást. Tanterem nem volt elég, ezért kibérelték az Öreggimnázium épületét. A bérletet nem tudták fizetni.     

    Kitört a II. világháború. 1944. okt. 29-én rendelet született az iskolai oktatás ideiglenes szüneteltetéséről. Az iskola gondját csak 1956 után sikerült megoldani a volt Kerületi ház és a volt Járásbíróság iskolává alakításával. Ez lett a Fürst Sándor úti iskola, ahol a VII. és VIII. osztályos tanulók tanultak.

    1948. augusztus 16-án elrendelték nyolcosztályos általános iskolai oktatást. 1945/46-os tanévben indult az első általános iskolai 5. osztály. 1947-ben elkezdődött a tanítók szaktanítókká képzése. 1948. június 16-án „sürgősséggel” államosították az egyházi iskolákat és hét érdemjeggyel osztályoztak.

 

Leányiskola 1948-tól 1957-ig

 

   1948-ban külön fiú- és leányiskola alakult. A Leányiskola székhelye a Kálvin tér 17 volt, az új gimnázium épülete, ahol bérelték a tantermeket. Állami Általános Leányiskola: osztott volt,  alsó és felső tagozatban tanítottak. 1955/56- ban, egy éven át az Állami Dobó Katalin Általános Leányiskola nevet használta.

 

Fiúiskola 1948-tól 1957-ig

 

     Az Állami Általános Fiúiskola osztott alsó és felső tagozattal rendelkezett, a Rákóczi úti épületben tanultak.

 

Külterületi Állami Elemi Népiskolák

 

   Az 1910. szeptember 16-án tartott testületi ülésén elhatározta az elöljáróság, hogy a községhez  tartozó Bábony, Bodakút, Bösztör pusztákon iskola épít. A három új iskola építésével Bors Károly helybeli lakost bízták meg, aki 84869 korona 46 fillér összeggel, mint legkedvezőbb ajánlattal, vállalta a munkát. A képviselő-testület egyhangú igen szavazattal döntött.

  Az 1910. IX. 26-án elfogadott határozat szerint a község a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól 83000 koronát vett fel a külterületi iskolák építkezési költségeire.

 

Kunszentmiklós–Bösztör - pusztai Állami Népiskola

 

      A Kunszentmiklós–Bösztör - pusztai Állami Népiskola anyakönyve szerint a tanítás az 1912/1913-as tanévben kezdődött hat évfolyammal. A létszám hosszú évtizedekig állandónak bizonyult.

     1964/65-os tanévben már nem indult felső tagozat az iskolában. A 39 alsó tagozatos tanulót összevontan tanította Keserű Mihályné. 1965/66-ban a 30 főt a Keserű házaspár oktatta. 1971/72-ben 12 tanuló járt az iskolába, 1972/73-ban már csak 8 tanulója volt az iskolának

     Az 1972/73-as tanév volt az utolsó az iskola életében, mert abban az évben megszűnt.

 

Kunszentmiklós–Bodakút-pusztai Állami Népiskola

 

      A Kunszentmiklós–Bodakút–pusztai Állami Népiskola szintén 1910-ben épült. Az

1912/13-as tanévben indult meg a tanítás 69 tanulóval öt évfolyamon.

    Az 1913/14-es tanévtől 6 éven keresztül hat évfolyamon folyt az oktatás az intézményben. A legmagasabb létszám 86, a legkisebb 31 volt. 1925/26-os tanévtől ismét 6 évfolyamon oktatták a tanulókat. A Török-házaspár tíz év alatt a létszámot százra szaporította. 1941/42-es tanévben 7., egy évvel később 8. évfolyam is indult. 1964/65-ben már csak alsó tagozat működött 20-30-as létszámmal.

     Az 1968/69-es tanévben Kelemen László tanította az utolsó 15 tanulót, ugyanis megszűnt az iskola.

 

Kunszentmiklós–Kunbábonyi Állami Népiskola

 

    A kunbábonyi iskola 1912-ben nyílt. A két tanteremmel és két lakással rendelkező iskola helyiségei túl magasak voltak a téli fűtéshez. Az iskolához kert is tartozott.

   Csurgai Benőt 1928 októberében nevezték ki állami tanítónak Kunbábonyba. A feltételek meg sem közelítették a városi iskoláét, a teljesített túlmunkát nem fizették meg, de ugyanazt az eredményt várták el a feljebbvalók, mint a városi iskolában. Akkoriban még engedélyezett volt a testi fenyítés. Helyettesítés esetén a két tanulócsoportot kiadó 135 tanulót kellett összevonni. Tízig az első, második osztályosok tanultak, addig a harmadik, negyedikesek egyedül végezték az írásbeli munkát. Ezt követően a tanító már velük folytatta az órát. A kicsikhez pedig az órára beküldött egy nagyobbat, aki az írást, olvasást gyakoroltatta velük. Hétfőtől péntekig így zajlott a tanítás.

 

Állami Általános Iskola 1957-től 1985-ig

 

      1956/57-ben Állami Általános Iskola néven a fiú- és leányiskola összevonását követően 25 tanulócsoportban, 35 tanerővel működött tovább, tasskertesi, bábonyi, bodakúti, bösztöri tagiskolákkal. Az Állami Általános Iskola tanulói négy épületben tanultak: a Fürst Sándor és a Rákóczi úti iskolában, a Somogyi Béla úton és a Sáska házban. A Fürst Sándor utcai épületet a két Kerületi házból alakították iskolává. Az iskola összevonásakor az igazgatóság és a 7, 8. évfolyam került a Fürst Sándor utcai épületbe.

      1961-ben megerősítést nyert az általános iskola fejlesztése, a kis települések felső tagozatai számára körzetközpontokat létesítettek. Az Állami Általános Iskola is körzetközpont lett. Megszűnt a bodakúti iskola. Kunpeszért az 1966/67-es évtől hozzánk kapcsolták. Az általános iskola osztott iskola volt: 8 évfolyam, 24 tanulócsoport, 4 csoport kisegítő iskolás, 3 napközis csoport, politechnikai műhely, konyha. Szakos oktatás jellemezte. 1974-től szaktantermi oktatás valósult meg. 1775/ 76-ban Bösztörön nem indult tanítás. Bent a tanulók létszáma folyamatosan emelkedett. 1984/85-ben már 1050 tanulója volt az iskolának. Nagy szükség volt új iskolára, mert még a tűzoltószertárban is tanítás folyt. 1985. augusztus 30-án adták át az ÁMK – t, amely 80 millióba került.

 

          

Általános Művelődési Központ Általános Iskolája 1985-től napjainkig

 

     

     A tantestület és a tanulóifjúság nagy örömmel és lelkesedéssel vette birtokba az épületet. Falai között sok tehetség tanult és kiváló eredmények születtek: komplex esztétikai nevelési program szerinti irodalomtanítás. élő adásban mesemondás a TV-ben, területi-, megyei-, regionális- és országos vers- és mesemondó versenyeken való szereplés, kiváló sakkeredmények, az V.-, a VI.-, a VII. Pedagógus Kupa és Diák Sakkfesztivál megrendezése,

az Országos Diákolimpián való kiemelkedő szereplés, ahol győztes az alsós- és felsős leánycsapat és a felsős fiúk.

  

   2002-től Horváth Tibor az igazgató. Programok: fejlesztő megsegítési program, PHARE pályázat, Egészséges Hét, Galambos Sándor Történelmi Emlékverseny.

  2010-ben 25 éves évforduló megünneplése és a névadás: Varga Domokos Általános Művelődési Központ Általános Iskolájaként funkcionált a továbbiakban.

 

 

Bővebben

Share