mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

A klasszicista stílusú Városháza, amely műemléki védettséget élvez

 

  

    A régi Városháza építéséről nincs adatunk. A pontos fekvése is ismeretlen, csak az biztos, hogy nem a mai helyén állt, valószínűleg északi irányban valamivel följebb.

1773-tól vannak tényleges adatok az állapotáról.  Vályogból készült, náddal fedett volt, deszkával kerítették körbe, s beüvegezni is csak három évvel később tudták. 1782-ben sor került a tető javítására, falait körültapasztották és évenként fehérre meszelték.

      1785-ben Kunszentmiklóson már 2643 lakos él 392 földszintes házban. Az alacsony Communitás Háza erősen romlásnak indult és új építése vált szükségessé. Ekkor a település központjában már nem akadt szabad telek, ezért a régi Városháza előtt fekvő — Virágh Mihály, Péter és József testvérek tulajdonában lévő — telket vásárolták meg 1819-ben 400 váltó forintért. A tanács hozzájárult ahhoz, hogy a volt tulajdonosok elbontsák a régi épületet, és annak anyagát elvigyék. Ezt követően megkezdődött a tereprendezés, valamint kijelölték az új utca helyét, amelyet az épülő Városháza mellett nyitottak. Az 1828. március 14-én kelt tanácsi jegyzőkönyv meghatározta, hogy a később megépítendő Nagyhídnak „egyenes menetelbe kell kerülni” az építendő Városháza frontjával. A gondos városatyák a „Székszél túlsó partján” működő téglavetőben 1819 és 1829 között 200 ezer darab rácsos téglát égettettek ki. A mai Városháza tervrajzának elkészítésére a neves pesti építészt, Dietrich Józsefet kérték fel, aki klasszicista stílusú tervrajzot készített 1828-ban. A tervező figyelembe vette „a föld színének dombosabb fekvését”is. 

   A költségvetés előzetes tervezete 25.299 váltó forintról szólt, amelyet a nádor jóváhagyott és ezután elkezdődött az építkezés.

   1829 szeptemberében lerakták az alapot, majd 1830 nyarán felhúzták a falakat. Fischer Ágoston kecskeméti építőmester kapta meg a munkát azzal a kikötéssel, hogy „a börtön a lépcsőház alá tétessen és a pintze az egész épület alá építtessen”. Ugyancsak neki adtak megbízást 1830-ban az asztalos munkák elvégzésére is.

   A klasszicista stílusú épületet római szellemű homlokzat díszíti, amelyen elhelyezték a város címerét: kék mezőben egy buzogányt tartó kun vitézt kardokkal és pisztolyokkal.

   1832. november 4-én avatták fel az épületet. A nádori főkapitány kinyilvánította: „Elismerést érdemel középületei közül a városháza, amelyhez hason/ó belső csínra és tisztaságra keveset, vagy tán egyet sem lehet találni az országban.”

A műemlék épületen emléktábla örökíti meg Petőfi Sándor 1845-ben itt eltöltött vidám napjainak és óráinak emlékét. Műemléki védettséget élvez.

 

Emléktábla a Városháza falán

 

 

 
A város címere

Bejárat                                        Kapualj                                            Udvari bejárat        

          

A Városháza a Református templom tornyából

 

 

 

 

Share