A világháborútól a rendszerváltásig
A front elvonulása után 1944 novemberétől szovjet főhadiszállás volt a faluban közel fél éven át. Az élet lassan újraindult, a tél közepén a tanítás is folytatódott. Éledezett a politika is, új pártok alakultak, a polgári élet szervezését a Nemzeti Bizottság vette át. 1945 őszén lezajlott a nemzetgyűlési választás is – az országosnál is nagyobb kisgazda fölénnyel. A Kommunista Párt ezt követően minden eszközzel a hatalom megszerzésére törekedett, A következő, „kékcédulás választások” néven elhíresült 1947-es megméretésig ez több-kevesebb sikerrel meg is történt, de Kunszentmiklóson akkor sem az úgynevezett Baloldali Blokk győzött, hanem a polgári ellenzékinek számító Független Magyar Demokrata Párt. Ennek azonban már nem volt jelentősége: a két munkáspárt Magyar Dolgozók Pátja néven egyesült, és az iskolák, meg a száz dolgozónál többet foglalkoztató üzemek államosítása után 1949-től már az egypárti diktatúra érvényesült. Az 1956-ig tartó években igen nehéz időszak köszöntött az országra és Kunszentmiklósra is, A birtokos parasztság javát érő kuláküldözés, a túlkapásokkal járó beszolgáltatás és a nehézipar erőszakos fejlesztése erős életszínvonal romlással és a szabadságjogok durva megnyirbálásával járt. Mindezek az 1956őszi forradalomhoz és szabadságharchoz vezettek, amelynek vérbefojtása után bizonyos változások történtek a gazdaságban és a társadalomban is. A következő három évtizedben fejlődött a település infrastrukturális színvonala, átmeneti nehézségek után a mezőgazdaságban is jelentkeztek a fejlesztések eredményei, és az ipari üzemek telepítésével megvalósult a munkaképes lakosság helyben foglalkoztatása Kunszentmiklóson. Az ország azonban fokozatosan eladósodott, érett a gazdaság teljes csődje, és a nemzetközi politikában jelentkező kedvező folyamatok a magyar belpolitikában is az ellenzéki irányzatok erősödését okozták. 1989 tavaszán ismét város lett Kunszentmiklós, ezt követően azonban egy éven belül lezajlott a rendszerváltás – országosan és helyben is.
Share |