Politika, városvezetés, közigazgatás, népesség

Legkorábban a helyi MDF szerveződött meg, hamarosan követték őket a kisgazdák, a kereszténydemokraták, és megalakult az SZDSZ is. Utoljára mozdultak a fiatalok, a FIDESZ márciusban még nem volt tényező itt.

A Kunszentmiklós központú 4-es számú választókerületben – két forduló után – a tassi Faddi József, a kisgazdák jelöltje szerezte meg az abszolút többséget, és lett képviselő. Két év után a képviselő elhunyt, és a pótválasztást Nagy Tamás nyerte az Agrárszövetség színeiben. A következő, 1994-es választásonon az MSZP nyert, és a helybeli Komáromi István lett a képviselő. Az 1998-as választáson a fülöpházi kisgazda jelölt, Balogh József győzött, aki a győzelmét megismételte a következő három választáson is, már a FIDESZ politikusaként.   

1990 októberében a helyi önkormányzat polgármestert és 13 tagú képviselő-testületet választott. Dr. Borák Ákos az SZDSZ színeiben lett a város első polgármestere, míg a testületben a függetlenek voltak túlsúlyban, hat fővel. A pártok közül a szabad demokraták szerepeltek legjobban, őket a kisgazdák követték. MDF-es, MSZP-s és FIDESZ-es képviselő nem jutott be a testületbe.

Négy évvel később az MSZP támogatásával induló korábbi tanácselnök, Mózes Ernő lett a polgármester. A pártok között is a szocialisták nyertek öt fővel, az MDF két mandátumot kapott, az SZDSZ pedig egyet. Négyen függetlenként szereztek mandátumot. A harmadik ciklusban, 1998-ban Mózes Ernő lett ismét a polgármester, már függetlenként. Ekkor hét független képviselőt választottak, hárman a szocialistáktól, ketten az MDF-ből kerültek a testületbe, a tizenharmadik városatya pedig SZDSZ-es volt.

A következő három ciklus, a 2002-es, 2006-os és 2010-es annak a FIDESZ-nek az elsöprő fölényét hozta, amely párt a rendszerváltás első 12 évében egy képviselővel sem volt jelen a városi önkormányzatban. Mindhárom alkalommal Bődi Szabolcs nyerte a polgármester választást, a FIDESZ színeiben. A többi párt sorra fölmorzsolódott, csak az MSZP volt jelen mindhárom ciklusban, igaz, csak egyetlen képviselővel. 2002-ben hat fideszes, hat független és egy szocialista jelölt futott be, 2006-ban hét fideszes, öt független és egy szocialista képviselője lett a városnak. 2010-ben már csökkentett képviselői létszám mellett öt képviselőt adott a FIDESZ – KDNP koalíció, ketten független jelöltek voltak, a nyolcadik pedig szocialista.

A járások megszűnése után, az 1990-es évek közepére a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai adatszolgáltatási célból úgynevezett kistérségeket alakított ki a szorosabban együttműködő településekből. 2004-től, az európai uniós csatlakozást követően már törvény szabályozta az egyes kistérségek területét, statisztikai, területfejlesztési, majd később egyes közigazgatási funkcióit. Kistérségi központ lett Kunszentmiklós is, amelyhez további két város (Dunavecse és Szabadszállás), valamint hét község (Apostag, Dunaegyháza, Kunadacs, Kunpeszér, Szalkszentmárton, Tass és Újsolt) tartozott.

A közigazgatási átszervezés részeként 2013. január 1-jétől ismét megalakultak a járások, átfogó közigazgatási feladatkörrel. Kunszentmiklós ötvenhét év után ismét járási székhely lett. A járást ugyanaz a tíz település (három város és hét község) alkotja, amelyek a kistérségnek is tagjai voltak. A 2002-ben átadott rendőrkapitányság és a 2007-ben fölépült városi bíróság 2013. január 1-jétől járási intézményként működik tovább.

A rendőrség és a bíróság a lakótelepen - madártávlatból

Kunszentmiklós lakónépessége az 1970-es évek mélypontja után 1980-ra ismét meghaladta a 8000 főt, és a rendszerváltás idején már átlépte a 8500-as határt, a kétezres évek elejére pedig a 9000-es lélektani (fölső) határt is. 2003-tól azonban újabb lélekszámcsökkenés indult meg, amely azóta is tart, és jelenleg 8500 fő körül jár a település lélekszáma. Mind a születési-halálozási, mind pedig a bevándorlási-elvándorlási arány negatív az utóbbi évtizedben, ráadásul öregszik is a város, hiszen száz 14 év alatti gyermekre mintegy száznegyven 60 éven fölüli lakos jut.

Gazdaság, infrastruktúra, közlekedés, kereskedelem

Az újdonsült város gazdasági teljesítményét megviselte a rendszerváltás, az egymást követő képviselő-testületek máig ható, legfőbb gondjává a munkanélküliség és a szociális következmények kezelése vált.

A rendszerváltozás után a szocialista gazdasági szerkezet összeomlott. Az akkori változások máig hatóan átformálták a lakosság foglalkoztatási szerkezetét. A fővárosi központú gyáregységeket vagy bezárták, vagy eladták, vagy kisebb kft-re bomlottak szét. Az ingázások visszaszorultak, akár az ide bejáróké, akár az innen eljáróké – költségkímélés címén. Az átalakulás nagy vesztesei a szakképzetlenek és a fiatal munkavállalók lettek. Kunszentmiklós nehezen állt talpra a tőke- és időigényes átalakulás közben. A munkanélküliség arány az elmúlt két évtizedben folyamatosan és elég jelentősen meghaladta az országos átlagot. Az első években minden ötödik-hatodik munkavállaló volt munkanélküli. Az utóbbi időben újra nőtt az ingázók száma, a vonatok mellett ma már buszok szállítják a naponta eljárókat, és a munkanélküliségi ráta is tartósan tíz százalék alá került.

A mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedekben. 1970-ben még minden második, 1990-ben minden harmadik, 2010-ben viszont már csak minden hatodik munkavállaló dolgozott a mezőgazdaságban. Az iparban foglalkoztatottak aránya ugyanebben az időszakban hullámzó volt ugyan, de lényegében állandósult. Minden harmadik munkavállaló az iparban dolgozik. A harmadik szektor, a különböző szolgáltatások ágazata ellentétes mozgást mutat a mezőgazdasággal: míg 1970-ben csak mindien ötödik, 2010-ben már minden második munkavállaló ebben az ágazatban dolgozott.

A mezőgazdasági és az ipari ágazatban is jelentősen megszaporodott az egyéni és a kis létszámú vállalkozások aránya. A földek jelentős része ismét magántulajdonban van, de eléggé elaprózva, az átlagos birtokméret ma 8-10 hektár, és csak néhány gazdaság haladja meg a 100-120 hektárt. A legnagyobb közösségi földbirtokos az állam, ugyanis a Kiskunsági Nemzeti Park a kilencvenes évek első felében rosszminőségű, egykor legelőnek, gyepnek használt földeket vásárolt föl, amelyeket aztán „visszagyepesített”, vagyis rekonstruálta az eredeti állapotukat.

A legnagyobb területen még mindig a volt Egyetértés Tsz (ma Kungabona Kft) gazdálkodik, számos birtokos földjét művelik gazdaságos bérmunka formájában. A legfontosabb termények az őszi búza és a triticale, valamint a kukorica, a napraforgó, az őszi árpa és a lucerna. A bábonyi és a szedriai homoki szőlőket kiszántották, gyakorlatilag megszűnt a szőlőművelés, eltekintve a minimális területigényű hobbi borászkodástól.

Az ipari termelésben a már többször gazdát cserélt egykori VÁV (ma Schneider Electric Energy) a legerősebb helyi vállalkozás, korszerű üzemében ma is, mint a rendszerváltás előtt, villamos kapcsoló berendezések készülnek. Immár negyven éves múlttal rendelkezik a másik jelentős üzem, a TEMFORG, amely szintén tartja a jól bevált korábbi profilját, a nem szőtt textíliák gyártását és forgalmazását.

A hagyományos élelmiszeripari cégek közül a Sütőipari vállalat Kalória Kft néven folytatta tevékenységét, a malmot közel tíz éves időtartamú leállása után a Dunakenyér Kft üzemelteti tovább. A Cosinus-Gamma Kft-nek a tejüzem helyén működő sajtüzeme a 2000-es évek második felében kiköltözött a városból. Mezőgazdasági terményeket dolgoz fel a Cukk Halcsali, a város egyetlen külterületi ipari üzeme, amely a nyolcvanas évek óta működik, magánvállalkozásként. Speciális tartályokat gyárt a kizárólagos magyar tulajdonú Élber Kft. Egy sikeres családi vállalkozás, a tetőcserép-gyártásra szakosodott Mediterrán Magyarország Kft 2008-ban zöldmezős beruházásként kezdte meg működését Kunszentmiklóson, a térség egyik legmodernebb technológiáját használó tetőcserépgyáraként.

A kilencvenes években zöldmezős beruházásként megvalósult Ipari Park eddig nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a kitűnő infrastruktúrájú terület kihasználtsága még mindig messze elmarad a tényleges kapacitásától. A legnagyobb vesztes az elmúlt két évtizedben az építőipar, a korábbi három magasépítési kivitelező közül az ÉPSZER Vállalat és a Renova Kisszövetkezet megszűnt, és a Költségvetési Üzemből átalakult Kész Kht sem folytatta ezt a profilt. A felmerülő építési igényeket egyelőre kielégíti a néhány kisebb-nagyobb magánvállalkozás.

A lakossági ellátást biztosító kereskedelemben a rendszerváltás után a COOP Szövetkezetté átalakult ÁFÉSZ és a lendületbe jövő magán-kiskereskedelem osztozott a piacon. Ezt az egyensúlyt törte meg 2008 tavaszán a TESCO szupermarket megnyitása, amely elég jelentősen befolyásolta a kialakult piaci szerepeket.

Kunszentmiklós közlekedési viszonyait illetően három jelentősebb átszervezés történt a 2000-es évek közepén. A vasúti forgalomban történt egy pozitív és egy negatív változás. Pozitív, hogy a város néhány éve a fővárosi agglomeráció elővárosi vasútforgalmának egyik induló- illetve végállomása. Ennek eredményeként napi 22 vonatpár közlekedik a város és a főváros között. Negatív eseményként említendő a száz esztendőt megért Kunszentmiklós – Dunapataj vasútvonal vonatközlekedésének teljes megszüntetése, amelyet gazdasági okokkal indokolt a kormányzat. Ugyanakkor viszont megnyílt a közúti közlekedést szolgáló Pentele-híd Dunavecse és Dunaújváros között, amely pozitív hatással volt Kunszentmiklós helyközi autóbusz-közlekedésére, a Dunántúl közúti elérésére.

A posta vezetékes telefon szolgáltatása 1997-ben még csak minden ötödik ügyfélhez jutott el, ez a fajta ellátottság azonban 2002-ben már a lehetséges ügyfelek kétharmadára kiterjedt. A kétezres évek közepétől azonban rohamosan csökkenni kezdett az igény, amely egyértelműen a mobilizáció ugrásszerű terjedésének köszönhető. A rendszerváltást követően a pénzintézeti szolgáltatások területén is történt pozitív változás: az OTP konkurenciájaként megjelent és működik a városban a Szabadszállási Takarékszövetkezet itteni fiókja.

A rendszerváltáskor több politikai irányultsági időszaki lap is indult (Kunszentmiklós Népe - MSZP, Liberális – SZDSZ, Rendszerváltó MDF, Rovásírás - IDF), ezek azonban – a több évet megélt Rovásírás kivételével – általában rövid életűnek bizonyultak. Az önkormányzat is kísérletezett saját lappal az 1990-es évek elején, ez volt a Kunszentmiklósi Közlöny, majd hosszabb szünet után 2003 és 2010 között a szintén önkormányzati kiadású Mi Ügyünk jelent meg havi rendszerességgel.

1990 júliusában indult meg a Bakér Mente című, Kunszentmiklós párti lap alcímű, havi rendszerességű kiadvány, amelynek három alapító szerkesztője Balogh Mihály, dr. Jakab László és Sitkei Béla volt. Ők mindhárman máig írnak a lapba, és részt vesznek a közel negyed százada folyamatosan önfenntartó orgánum szerkesztésében.

A Puszta Rádió egyesületi működtetésű helyi rádióként kezdte meg a műsorsugárzást 2005 januárjában, de öt év után, 2010-ben kénytelen volt bezárni a stúdió ajtaját, anyagi fedezet híján. A 7 tv a kistérség televíziója, a hét tagú Reflex Szociális Kisszövetkezet működteti, és 2009 márciusában indult a zömmel saját műsorok sugárzása.

Oktatás, kultúra, egészség, sport

A gimnázium még 1989 márciusában, a rendszerváltás küszöbén visszavette a régi nevét, s mint Baksay Sándor Gimnázium kezdte meg a sikeresnek és eredményesnek bizonyult nyolcosztályos gimnáziumi képzést 1990 szeptemberében, harmadikként az országban. 1992. április 1-jétől – negyvennégy év után – a református gyülekezet visszavette volt iskoláját. A református egyházi fenntartású intézmény előbb párhuzamos felső tagozatos általános iskolai osztályokat indított, majd megszervezte az alsó tagozatosok oktatását is, így tizenkét évfolyamos köznevelési intézménnyé fejlődött.

A Szakmunkásképző Intézetben 1994-től szakközépiskolai képzés is folyik, s az iskola 1997-től fölvette a kunszentmiklósi negyvennyolcas szabadsághős, Virágh Gedeon nevét. A főleg felnőttképzéssel foglalkozó, illetve szakiskolai valamint tanfolyami képzéseket szervező Szent Imre Szakképző Iskola 2004 óta működik. Sikertelen végű történet a volt tanyai kollégiumé, amelyet a kilencvenes években a fővárosi székhelyű ARISZAK Képző Alapítvány vett át a régi-új fenntartótól, a katolikus egyháztól. Az intézmény időközben profilt váltott, hátrányos helyzetű tanulók kollégiumaként és óvodájaként működött, végül, 2012 őszén, tanév közben máról holnapra bezárták az intézményt, kirakták onnan a tanulókat. Az országos média figyelmét is fölkeltő esemény a fenntartó alapítvány csődje miatt történt meg.

Új kulturális létesítmény a rendszerváltás óta nem nyílt a városban, viszont – kellő érdeklődés és forgalom híján – bezárt a negyedszázadot megért mozi. Igaz, hogy a helyén hamarosan megnyílt egy kulturális, pontosabban szórakoztató jellegű intézmény, a Night City Club nevű diszkó, ez azonban elsősorban az ifjúságot szolgálja ki.  

Időszakunk legfontosabb új egészségügyi intézménye a 2007-ben átadott, egy mentőkocsival rendelkező mentőállomás, és 2012-ben megnyílt a szociális igényeket kielégítő 48 férőhelyes, korszerű bölcsőde is.

Az 1994-ben átadott Miklóssy János Sportcsarnok a maga 1000 m2-es teremméretével és 350-400 nézőt befogadó lelátóival kétezer diák testnevelési óráinak és teremsport igényének ellátása mellett a város sportéletének teremigényét is kielégíti, sőt a szabad kapacitásával kulturális és egyéb városi nagyrendezvények megtartására is alkalmas. Az 1934-ben épült sportuszoda – két évtizednyi „alvó” állapot után - 1999-ben átalakulva nyílt meg ismét a nagyközönség, elsősorban a diákok számára, mint korszerű tanuszoda, termálmedencéjének gyógyító hatású meleg vize pedig főképpen az idősebb korosztályok körében népszerű.

Előtérben a termálmedence, mögötte a tanuszoda és a sportcsarnok

A város sportéletében a hagyományos labdarúgás, birkózás és kézilabda mellett a kilencvenes évektől néhány éven át népszerű sikersportágként virágzott a kosárlabdázás és a sakk, s most legújabban országos diákolimpiai bajnokokat adott a gyermek tőrvívás.

Mintegy félszáz különböző célú, profilú szervezet (egyesület, alapítvány, kör, klub stb.) működik a városban, a legkülönfélébb rétegigényeket kielégítve.

Az új világban társakat kereső kisváros az egyik kezdeményezője volt a kilencvenes években a Szent Miklós Szövetség megalakulásának, amely a Kárpát-medencének a –Szentmiklós „utónevű” településeit volt hivatva tömöríteni. Ez a kezdeményezés mára jó szerint kiüresedett, az utóbbi években megerősödött viszont az évszázados történeti hagyományokat fölelevenítő Kun Szövetség. A redempció évfordulójának rendszeres megünneplése mellett évről évre jelentős hagyományápoló esemény a kiskunkapitány-választás.

 Tartósnak bizonyultak a rendszerváltás után kialakult testvérvárosi kapcsolatok is. Kunszentmiklós testvérvárosai a németországi Blumberg, az erdélyi Székelykeresztúr és a délvidéki Székelykeve, határon innen pedig a Nagykunság központja, Karcag. Elsősorban a kultúra és a sport területén, illetve a diákcserékben, iskolai kapcsolatokban erősödött meg a települések közötti barátság és együttműködés.

1995 óta minden év szeptember második hét végén rendezi meg a város a Szentmiklósi Napokat. A rendezvény kiemelkedő eseményei a birkafőző verseny és a gimnáziumi öregdiák találkozó. A 2000-es rendezvényen vette át a város az ezeréves magyar államiság tiszteletére adományozott jubileumi zászlót.

A Kurultaj törzsi gyűlést jelent különböző török nyelvekben, amelyet a modern korban elsőként a kazakisztáni Madjar nevű törzs rendezett meg 2007-ben. A következő évben Kunszentmiklós határában tartották a Kurultajt, több tízezer ember részvételével. Jelen volt ezen egy 40 fős kazak (madjar) küldöttség is, mivel szakemberek egy csoportja genetikai vizsgálatok nyomán rokonságot állapított meg a madjarok és a magyarok között.2009-től szétváltak a kezdeményezők, egy részük tovább vitte a Kurultaj vonulatot, az összetartozó ázsiai népek törzsi gyűlését, és a következő ilyen rendezvényt már Bugacon tartották 2010-ben.

A Kurultaj-ból kivált, magát Magyarok Szövetsége Mozgalomnak nevező csoport tagjai létrehozták a Magyarok Szövetsége Egyesületet, és 2009 augusztusa óta évente megszervezték a Magyarok Országos Gyűlését (MOGY) a 2008-as Kurultaj helyén, szintén több tízezres tömeg részvételével, Közép-Európa egyik legnépesebb rendezvényeként. 2013-ba a rendezvény helyszínt váltott, a Kunszentmiklóssal szomszédos Apaj határába költözött. A Magyarok Szövetsége – szemben a Kurultaj török rokonnépei iránti elköteleződéssel – kifejezetten a magyar történelemben gyökerezik, és a mindenkori magyar politika kritikus értelmezőjeként működik. Két ügyvezetőjének egyike Bődi Szabolcs kunszentmiklósi polgármester.

Seregszemle a Magyarok Országos Gyűlésén