mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

      Kunszentmiklós és környéke kedvező természeti adottságai miatt már az ősidők óta lakott terület. Az ásatások által felszínre került leletek tanúi, hogy e táj a kőkorban, a bronzkorban, a kelták, szarmaták és avarok idejében is lakott volt.

   A kunok már II. István király előtt 1124-ben elérték hazánk területét. Főként azonban IV. Béla király idejében, 1239-ben Kötöny (Kuthen) fejedelem vezetésével érkeztek Magyarországra, ahol a király letelepítette a hét kun törzset, négyet a Duna – Tisza közén helyezett el.  Itt épült fel az ősi kun település, a Felső- Kiskunság központja (mezőváros, járási székhely, község, nagyközség, város, kistérségi központ, járási székhely): Kunszentmiklós

   A kunok között az 1526-os mohácsi „vész” után a protestánsok tanai egyre inkább meghallgatásra találtak és a református hitet választották.

   A reformáció az itt élő lakosságot az egyik felfogás szerint Gerendegyházán, a másik szerint Bábonyban érte. 1553-ban a Cuspinikus - féle térkép Tatárszentmiklóst tornyos helyként jelölte.  

      Kunszentmiklósnak az 1600-as évek elején sárral tapasztott, kis sövénytemploma volt a falut átszelő Bakér partján, a mostani templomtól keletre, mintegy 50-60 méter távolságra.

A református gyülekezet alapítási évét nem ismerjük Az eklézsia 1. számú anyakönyvében 1626 tól-1627-ig feljegyezték Kiss Sallai (Tállyai?) Gergely prédikátor nevét.   A reformátusok a templom mellett iskolát alapítottak, mert a lelkészi tevékenység velejárója volt az iskolaalapítás. Híres kálvinista prédikátorok: Szegedi Kiss István járatos volt az iskolaalapításban, Skaricza Máté művelt, iskolázott ember mindketten támogatták az iskolák alapítását, mert tisztában voltak az iskolák jelentőségével.

    1626-tól, az első ránk maradt matriculából már megismerhetjük a gyülekezet papjait, tanítót, akik akkor még két –három évenként követték egymást.

     A reformáció és az iskolaalapítás egybeesését jelzi az 1735-ben Szőnyi Virágh Mihály által megnyitott matricula. Az első írásos feljegyzések az ő keze írásától származnak.

 

 „Kunszentmiklós

Privilegizált Kis-Kúnsági Szent- Miklósi Reformata, avagy Helvétia

Confelsion lévő Ecclésiának

MATRICULÁJA

Mellyben

Azon Ecclésiának régibb és újabb prédikátori oskolájának…viselt-

dolga törvényei, meg hólt emberei az esztendőknek fertályok szerint

feljegyeztettek.

A Szent Dávid király és …LXXVIII. dik zsoltárának 3.7. és 6. Tveköre

szerint

 amelyeket hallottunk és tudunk és melyeket a mi atyáink képzelhettek

minékünk nem piszkáljuk azokat, azoknak fiairól és maradékairól, hogy

megtudják a mi utánunk valók és a mely fiak születnek, felkelvén beszélhe-

tik azokat az ő fiaiknak.Ismét Szent Máté evangéliumának XIII.dik 52dik

vége felé szerint: Minden írástudó, a menyeknek országában megtaníttatott

Hasonlatos valamely gazdához, kaz ő élésházából hoz elő ót és újjat.”

Megújíttatott Szőnyi Virágh Mihály prédikátorságának kezdetében.

 Krisztus Urunk születése után MDCCXXXV-dik esztendejében.”

 

 

   Az iskolára vonatkozó első adatunk 1720 körüli. „A népiskolai osztályok egy födél alatt vannak, külön a fiúknak, külön a lányoknak, a deák osztályokkal.

    A XVIII. században az iskola elnevezése Schola Reformátum K. Kun Szent- Miklósiensis, vagyis Kis-Kunszentmiklósi Reformátusok oskolája (Helyi szóhasználatban: uskola), amelyben még együtt volt az elemi iskola (triviális), a kisebb latin iskola (grammatkai) és a nagyobb deák osztályok (retorikai). A deák osztályok a Debreceni Református Kollégium partikulájaként működtek, amelyekben a kollégium rendje, követelményei szerint folyt a tanítás. Az iskola működését a rektor személye, tudása, rátermettsége határozta meg.

      1754-ben készül el az első „Catalogus Librorum scholae reformeatae Kunszentmklósiens”. 1766-tól vezetik az iskola anyakönyvét, amelybe beírják a diákok a nevüket, érkezésük idejét, lakóhelyük nevét (subscribálnak). 1767-től ebbe az anyakönyvbe kerülnek az iskola belső törvényei latinul. Ezt követően már Kecskemét és Nagykőrös közbeeső iskoláit kikerülve közvetlenül tanulhatnak tovább Debrecenben a diákok.

  A körülmények javítása miatt több professzori címet létesítettek tisztességes megélhetéssel. A két traktusos  Öreggimnázium épületét  templom felőli részét 1798-1799-ben építették meg.

 1803-ban új, magyar nyelvű törvény készült „nemes Kun Szent Mklósi Református Fiú  oskolában tanuló és tanító Deák Ifjak számára, a nemes külső és belső Elöljárók, szentül való megtartására.” A fenntartó 1814-ben kiemelte az iskoláját az elemi és a magasabb oktatást biztosító partikula iskolák közül. A professzori állás mellé két korrektori állást is biztosítottak.

Ekkor a deákiskola kiemelkedett a környék református iskoláinak sorából, ahová jöhettek a diákok tanulni. A Presbitérium elhatározta, hogy gymnáziumot jobb körülmények között kell működtetni.

 1830-ban a gimnázium könyvtára 819 kötet könyvvel gyarapodott, ugyanis Szalay István alsódabasi földmérő az alma máterra hagyta értékes könyveit.

 A hat osztályos gimnázium fénykorát Kelemen Gergely professzorsága idején éli át, aki 1834-ben foglalja el a székét, hogy 1850-ig igazgtta az intézményt. Bevezette a magyar nyelven való oktatást és a magyar nyelvű anyakönyvezést. Kelemen Gergely keze alatt tanult öt éven át Ács Károly „a gerillavezér” Petőfi és Jókai barátja. a helybeli gimnáziumban tanult Lőcséről hazatérve Bankós Károly, Petőfi „hű kortese”1833-tól-1835-ig    .

Virágh Gedeon, aki 1848. október 21-én 211 huszárral hazatért és csatlakozott a honvédhadsereghez és Aradon 16 évi várfogságra ítélték.

     A kunszentmiklósi iskolák, így a gimnázium szellemségét jelzi az a tény, hogy az ifjak meghallották a hívó szót és derék hazafiként felsorakoztak a haza védelmére. Bors Károly 1848-ban 55 honvéd, 71 nemzetőr, 146 alszegi nemzetőr, 27 lovas nemzetőr, összesen 299. miklósi ifjú nevét említi az utókornak buzdításul.

 A szabadságharc bukása után alig kezdődött el a tanítás a gimnáziumban, amikor 1854-ben a helytartótanács megszüntette a gimnáziumot. Kunszentmiklós azonban nem hagyta iskoláját és vállalta a nyilvános algimnáziummá fejlesztés összes költségét. 1856-ban új épületszárnnyal bővült az iskola. Két év múlva megnyílt, mint magán- később nyilvános gimnázium.

 1866-ban Baksay Sándor lelkészségével a gimnázium második fénykora következett.

Felépült az északi szárny. Anyagilag megerősítette az iskolát, de szellemiekben is felemelték kiváló tanárok: Melczner Károly, Szikszay Gusztáv, Apostol Pál.

    A püspökké választott Baksay Sándor Kunszentmiklóst nem hagyta el és továbbra is a gimnázium szellemi felemelését tekintette feladatának. Ennek megfelelően tanított itt 13   éven keresztül a későbbi nyelvtudós, Mészöly Gedeon.

  1913-tól Kunszentmiklósi Református Főgimnázium lett.

 1924-ben ismét a megszüntetés fenyegette a gimnáziumot. Ekkor is összefogtak a gimnáziumért és Kunszentmiklósi Református Reálgimnázium lett a neve.

Kiváló tanárok tanították, nevelték a diákságot.

A gimnázium tanári kara 1935-ben

Állnak: Csikós György, Szepesi Pál, Kövendi Dénes, id. Miklóssy János, Lendvai József, Szilágyi Ferenc, Gaál Sándor, ifj. Miklóssy János, Komáromi Béla

Ülnek: Gaudi Árpád, Zsámboki Lajos, Keith Károly, Vöröss Sándor, Magony József. Égető Mihály, Antal Dénes

 

 

 

Kiemelkedő volt id. Miklóssy János tanár tevékenysége, aki sportpályát, spotuszodát épített

és országos hírű atlétákat, úszókat, olimpikonokat nevelt.

 

 

A gimnázium tanári kara 1949-ben

Állnak: Bacsó Benjámin, Szemlér Sándor, Kosdi Gabriella, Csikesz Ferenc, Jakab József, Simon Lajos

Ülnek. Gaál Sándor, Apostol Bertalan, Gaudi Árpád, Illyés Bálint, Szepesi Pál, …,Kövendi Dénes

 

 

A gimnázium tanári kara 1954-ben

 

 

      1948. június 4-én jelentette be Juhász Imre megbízott tankerületi főigazgató az egyházi iskolák állami tulajdonba vételét. Az államosított iskola még két éven át viselte a Baksay nevet. Az 1950/51-es tanévtől Damjanich János nevét vette fel. Megszűnt a nyolc osztályos gimnáziumi oktatás. A tanári kar is változott. Ezen időszak jeles tanárai

Csikesz Ferenc 1956-os szerepe, Illyés Bálint nagy tudású könyvtáros és tanár, később a kunszentmiklósi forrásmunkák szerzője, Mózes Albert sikeres testnevelő tanár.

    1962 és 1972 között Növényvédő Gépész Szakközépiskola is működött az intézményben. Közben 1964-ben felépült az új szárny.

  1989-ben felvették újra a Baksay nevet, két év múlva beindult az országban harmadikként a nyolcosztályos tagozat.

   1992. április elsején az iskola újra Baksay Sándor Református Gimnázium, fenntartója a Református Egyházközség. A volt Leánykollégium 1993 őszén vette fel a Vargha Tamás Református Kollégium nevet.

 2000-ben a gyülekezet az általános iskola szervezésekor Kunszentmiklós Református Kollégiumnak nevezte el iskoláját. 2001-től megszűnt az internátus. 2004-től Kunszentmiklósi Református Kollégium Fördős Lajos Általános Iskolája, Baksay Sándor Gimnáziuma.

2008-tól, jelenleg is Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola.

 

 

A gimnázium udvari része

 

A 300 éves évfordulóját 1979. szeptember 23-án ünnepelte az intézmény.

 

Share