Kunszentmiklós és környéke kedvező természeti adottságai miatt már az ősidők óta lakott terület. Az ásatások által felszínre került leletek tanúi, hogy e táj a kőkorban, a bronzkorban, a kelták, szarmaták és avarok idejében is lakott volt. A kunok már II. István király előtt 1124-ben elérték hazánk területét. Főként azonban IV. Béla király idejében, 1239-ben Kötöny (Kuthen) fejedelem vezetésével érkeztek Magyarországra, ahol a király letelepítette a hét kun törzset, négyet a Duna – Tisza közén helyezett el. Itt épült fel az ősi kun település, a Felső- Kiskunság központja (mezőváros, járási székhely, község, nagyközség, város, kistérségi központ, járási székhely): Kunszentmiklós A kunok között az 1526-os mohácsi „vész” után a protestánsok tanai egyre inkább meghallgatásra találtak és a református hitet választották. A reformáció az itt élő lakosságot az egyik felfogás szerint Gerendegyházán, a másik szerint Bábonyban érte. 1553-ban a Cuspinikus - féle térkép Tatárszentmiklóst tornyos helyként jelölte. Kunszentmiklósnak az 1600-as évek elején sárral tapasztott, kis sövénytemploma volt a falut átszelő Bakér partján, a mostani templomtól keletre, mintegy 50-60 méter távolságra. A református gyülekezet alapítási évét nem ismerjük Az eklézsia 1. számú anyakönyvében 1626 tól-1627-ig feljegyezték Kiss Sallai (Tállyai?) Gergely prédikátor nevét. A reformátusok a templom mellett iskolát alapítottak, mert a lelkészi tevékenység velejárója volt az iskolaalapítás. Híres kálvinista prédikátorok: Szegedi Kiss István járatos volt az iskolaalapításban, Skaricza Máté művelt, iskolázott ember mindketten támogatták az iskolák alapítását, mert tisztában voltak az iskolák jelentőségével. 1626-tól, az első ránk maradt matriculából már megismerhetjük a gyülekezet papjait, tanítót, akik akkor még két –három évenként követték egymást. A reformáció és az iskolaalapítás egybeesését jelzi az 1735-ben Szőnyi Virágh Mihály által megnyitott matricula. Az első írásos feljegyzések az ő keze írásától származnak.
„Kunszentmiklós Privilegizált Kis-Kúnsági Szent- Miklósi Reformata, avagy Helvétia Confelsion lévő Ecclésiának MATRICULÁJA Mellyben Azon Ecclésiának régibb és újabb prédikátori oskolájának…viselt- dolga törvényei, meg hólt emberei az esztendőknek fertályok szerint feljegyeztettek. A Szent Dávid király és …LXXVIII. dik zsoltárának 3.7. és 6. Tveköre szerint amelyeket hallottunk és tudunk és melyeket a mi atyáink képzelhettek minékünk nem piszkáljuk azokat, azoknak fiairól és maradékairól, hogy megtudják a mi utánunk valók és a mely fiak születnek, felkelvén beszélhe- tik azokat az ő fiaiknak.Ismét Szent Máté evangéliumának XIII.dik 52dik vége felé szerint: Minden írástudó, a menyeknek országában megtaníttatott Hasonlatos valamely gazdához, kaz ő élésházából hoz elő ót és újjat.” Megújíttatott Szőnyi Virágh Mihály prédikátorságának kezdetében. Krisztus Urunk születése után MDCCXXXV-dik esztendejében.”
Az iskolára vonatkozó első adatunk 1720 körüli. „A népiskolai osztályok egy födél alatt vannak, külön a fiúknak, külön a lányoknak, a deák osztályokkal. A XVIII. században az iskola elnevezése Schola Reformátum K. Kun Szent- Miklósiensis, vagyis Kis-Kunszentmiklósi Reformátusok oskolája (Helyi szóhasználatban: uskola), amelyben még együtt volt az elemi iskola (triviális), a kisebb latin iskola (grammatkai) és a nagyobb deák osztályok (retorikai). A deák osztályok a Debreceni Református Kollégium partikulájaként működtek, amelyekben a kollégium rendje, követelményei szerint folyt a tanítás. Az iskola működését a rektor személye, tudása, rátermettsége határozta meg. 1754-ben készül el az első „Catalogus Librorum scholae reformeatae Kunszentmklósiens”. 1766-tól vezetik az iskola anyakönyvét, amelybe beírják a diákok a nevüket, érkezésük idejét, lakóhelyük nevét (subscribálnak). 1767-től ebbe az anyakönyvbe kerülnek az iskola belső törvényei latinul. Ezt követően már Kecskemét és Nagykőrös közbeeső iskoláit kikerülve közvetlenül tanulhatnak tovább Debrecenben a diákok. A körülmények javítása miatt több professzori címet létesítettek tisztességes megélhetéssel. A két traktusos Öreggimnázium épületét templom felőli részét 1798-1799-ben építették meg. 1803-ban új, magyar nyelvű törvény készült „nemes Kun Szent Mklósi Református Fiú oskolában tanuló és tanító Deák Ifjak számára, a nemes külső és belső Elöljárók, szentül való megtartására.” A fenntartó 1814-ben kiemelte az iskoláját az elemi és a magasabb oktatást biztosító partikula iskolák közül. A professzori állás mellé két korrektori állást is biztosítottak. Ekkor a deákiskola kiemelkedett a környék református iskoláinak sorából, ahová jöhettek a diákok tanulni. A Presbitérium elhatározta, hogy gymnáziumot jobb körülmények között kell működtetni. 1830-ban a gimnázium könyvtára 819 kötet könyvvel gyarapodott, ugyanis Szalay István alsódabasi földmérő az alma máterra hagyta értékes könyveit. A hat osztályos gimnázium fénykorát Kelemen Gergely professzorsága idején éli át, aki 1834-ben foglalja el a székét, hogy 1850-ig igazgtta az intézményt. Bevezette a magyar nyelven való oktatást és a magyar nyelvű anyakönyvezést. Kelemen Gergely keze alatt tanult öt éven át Ács Károly „a gerillavezér” Petőfi és Jókai barátja. a helybeli gimnáziumban tanult Lőcséről hazatérve Bankós Károly, Petőfi „hű kortese”1833-tól-1835-ig . Virágh Gedeon, aki 1848. október 21-én 211 huszárral hazatért és csatlakozott a honvédhadsereghez és Aradon 16 évi várfogságra ítélték. A kunszentmiklósi iskolák, így a gimnázium szellemségét jelzi az a tény, hogy az ifjak meghallották a hívó szót és derék hazafiként felsorakoztak a haza védelmére. Bors Károly 1848-ban 55 honvéd, 71 nemzetőr, 146 alszegi nemzetőr, 27 lovas nemzetőr, összesen 299. miklósi ifjú nevét említi az utókornak buzdításul. A szabadságharc bukása után alig kezdődött el a tanítás a gimnáziumban, amikor 1854-ben a helytartótanács megszüntette a gimnáziumot. Kunszentmiklós azonban nem hagyta iskoláját és vállalta a nyilvános algimnáziummá fejlesztés összes költségét. 1856-ban új épületszárnnyal bővült az iskola. Két év múlva megnyílt, mint magán- később nyilvános gimnázium. 1866-ban Baksay Sándor lelkészségével a gimnázium második fénykora következett. Felépült az északi szárny. Anyagilag megerősítette az iskolát, de szellemiekben is felemelték kiváló tanárok: Melczner Károly, Szikszay Gusztáv, Apostol Pál. A püspökké választott Baksay Sándor Kunszentmiklóst nem hagyta el és továbbra is a gimnázium szellemi felemelését tekintette feladatának. Ennek megfelelően tanított itt 13 éven keresztül a későbbi nyelvtudós, Mészöly Gedeon. 1913-tól Kunszentmiklósi Református Főgimnázium lett. 1924-ben ismét a megszüntetés fenyegette a gimnáziumot. Ekkor is összefogtak a gimnáziumért és Kunszentmiklósi Református Reálgimnázium lett a neve. Kiváló tanárok tanították, nevelték a diákságot.
A gimnázium tanári kara 1935-ben Állnak: Csikós György, Szepesi Pál, Kövendi Dénes, id. Miklóssy János, Lendvai József, Szilágyi Ferenc, Gaál Sándor, ifj. Miklóssy János, Komáromi Béla Ülnek: Gaudi Árpád, Zsámboki Lajos, Keith Károly, Vöröss Sándor, Magony József. Égető Mihály, Antal Dénes ![]()
Kiemelkedő volt id. Miklóssy János tanár tevékenysége, aki sportpályát, spotuszodát épített és országos hírű atlétákat, úszókat, olimpikonokat nevelt.
A gimnázium tanári kara 1949-ben Állnak: Bacsó Benjámin, Szemlér Sándor, Kosdi Gabriella, Csikesz Ferenc, Jakab József, Simon Lajos Ülnek. Gaál Sándor, Apostol Bertalan, Gaudi Árpád, Illyés Bálint, Szepesi Pál, …,Kövendi Dénes
A gimnázium tanári kara 1954-ben
1948. június 4-én jelentette be Juhász Imre megbízott tankerületi főigazgató az egyházi iskolák állami tulajdonba vételét. Az államosított iskola még két éven át viselte a Baksay nevet. Az 1950/51-es tanévtől Damjanich János nevét vette fel. Megszűnt a nyolc osztályos gimnáziumi oktatás. A tanári kar is változott. Ezen időszak jeles tanárai Csikesz Ferenc 1956-os szerepe, Illyés Bálint nagy tudású könyvtáros és tanár, később a kunszentmiklósi forrásmunkák szerzője, Mózes Albert sikeres testnevelő tanár. 1962 és 1972 között Növényvédő Gépész Szakközépiskola is működött az intézményben. Közben 1964-ben felépült az új szárny. 1989-ben felvették újra a Baksay nevet, két év múlva beindult az országban harmadikként a nyolcosztályos tagozat. 1992. április elsején az iskola újra Baksay Sándor Református Gimnázium, fenntartója a Református Egyházközség. A volt Leánykollégium 1993 őszén vette fel a Vargha Tamás Református Kollégium nevet. 2000-ben a gyülekezet az általános iskola szervezésekor Kunszentmiklós Református Kollégiumnak nevezte el iskoláját. 2001-től megszűnt az internátus. 2004-től Kunszentmiklósi Református Kollégium Fördős Lajos Általános Iskolája, Baksay Sándor Gimnáziuma. 2008-tól, jelenleg is Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola.
A gimnázium udvari része
A 300 éves évfordulóját 1979. szeptember 23-án ünnepelte az intézmény. Share |