mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

Szent Miklós templom

 

 

   A jelenlegi templom elődje Mária Terézia engedélyével és anyagi támogatásával 1787-ben épült. Herpai Mihály kiskun kapitány személyesen ellenőrizte a munkálatokat. Az egyszerű, díszítés nélküli templom fele volt a mainak: alacsony, keskeny, a tetejét zsindely fedte, kis tornyában csak két harangot lehetett elhelyezni. 1793-ban a tornyot villámcsapás érte, majd

1795-ben megrongálta a vihar, a helyreállítása elkerülhetetlenné vált. Ekkor a Helytartótanács  elvégeztette legsürgősebb munkálatokat.

    József nádor megbízásából1809-ben a Vallásalap tízezer ezüstforintot adott az egyháznak a templom helyreállítására és bővítésére. 1827-ben sor került a teljes befejezésre.

    1888-1904 között gyűjtés indult új templom építésére. Víz Zoltán pápai kamarás esperes-plébános kezdeményezésére Dr. Schuszter Konstantin váci püspök támogatásával megindult 1905-1906 között elkezdődött az új építése magasabb toronnyal.  A kereszthajós templom külseje neoromán, a belseje pedig neogótikus stílusban készült. A főoltár és a mellékoltárok már barokk jellegűek. Komáromy László oltárkészítő mester a főoltáron Szent Miklós püspököt ábrázoló szobrot készített, két oldalán Szent Ilona és Szent Lőrinc szobrai láthatók. A barokk főoltárt Gróf Nemes Nándor és felesége ajándékozta a templomnak.  A festett üvegablakok közül a szentély és a kereszthajó két – két ablaka Róth Miksa műhelyében készült. A templomot 1906-ban vették birtokba a hívek. A plébánia a következő évben épült. 1995-ben Csorba József esperes irányításával, a hívek anyagi támogatásával valósult meg a templombelső felújítása, bemutatva Szent Miklós püspök életútjának állomásait. A művészi freskók alkotói a Munkácsy – díjas Somos Miklós és felesége, Leiber Éva voltak. A négy nagy és négy kisebb festett üvegablakot Mohai Attila festette, aki szintén a Róth – műhelyben tanulta az üvegfestést.  Műemlék jellegű épület.

 

Református templom

 

Késő ősszel                                                                   Nyáron

                         

 

A 16. század közepén vált reformátussá a többi felső - kiskunsági faluval együtt Kunszentmiklós Szegedi Kis István és Skaricza Máté híres prédikátorok működése során.

    Kunszentmiklósnak sárral tapasztott kis sövénytemploma volt az l600-as évek elején a falut átszelő Bakér partján, a mostani templomtól keletre, mintegy 50-60 méter távolságra. Ezt a templomot láthatta és írta le a tudós Bél Mátyás az 1730-as évek elején. A templom alapkövei szépen kimunkált mészkőblokkok voltak, amelyek a gimnázium udvarán, az épület délnyugati sarkán kerültek elő a tanműhely alapozásakor.

    A múlt század közepén a lányok tanítójaként és a gyülekezet kántoraként itt működő Földváry Antal naplójában említi meg, hogy 1734-ben új templom épült a régi helyén, “ennek az a/apja kőből volt. fe//yebb vályog, padlássa deszka tarkára festve, szószék fából, felette pelikán madár fiaival.”A templomnak ekkor még nem volt tornya, amelynek építésére csak 1754-ben nyert engedélyt a gyülekezet Mária Teréziától. A torony néhány méternyire épült fel a templomtól, amely ekkor még alacsony volt. 1787-ben lebontották a templomot és 1788-ban elkezdték építeni az újat.  A ma is álló kései barokk templomhajó alapkövét Szőnyi Virág Mihály püspök rakta le.  A templom építése 1791-ben fejeződött be. Az 1734-ben épült régi templom kőből faragott bejárati ajtókeretét beépítették az új templomba, a torony és a hajó közé, amelyet mutat a bevésett évszám.

    1819-1920-ban Hild József építész és Hacker József ácsmester átépítette és egyharmadával megmagasította a tornyot. Ekkor került helyére az új harang vörösréz sisakja, a körerkély, az óraszerkezet a számlapokkal és az orgona.

     1881-ben új zsindelytetőt kapott a templom teteje, tíz év múlva pedig befalazták a szószék melletti templombejárót és áttették a keleti oldalra. Hét év múlva mai formájára átépítették a toronysisakot. 1906-ban kiköveztették a templom környékét, öt esztendő múlva palával borították a tetejét.

 

                                    Régi fényképen                                                   Istentisztelet

       

 

Baksay Sándor lelkész, püspök 1891 és 1911 között alakíttatta ki a neoklasszicista három timpanonos bejáratot.

       2003 áprilisában fejeződött be a toronysisak felújítása, melynek során megújult a toronybelső a csigalépcső kivételével, új járófelületet kapott a harangtér feletti szint, kicserélték az óra számlapját, felújították a mutatókat. Műemléki védettséget élvez.

 

Share