A Virágh kúria- Helytörténeti Gyűjtemény bejárata

 Az 1820-as években épült a kor divatos klasszicista stílusában. Itt élt az építtető Virágh Pál Kunszentmiklós főbírája és családja. A két Virágh fiú részt vett az 1848-as szabadságharcban. Virágh Gedeon (1825-1872) a szabadságharc legendás hírű huszárőrnagya. Virágh Lajos (1829-1876) tüzér hadnagy.

 A Virágh kúriában egy időben vendéglő üzemelt, és sok átalakítás történt, de szerencsére nem olyan jelentős, hogy ne lehetett volna helyrehozni.

 A Virágh kúria megmentésének ügye akkor lángolt fel, amikor egy tévedés folytán már a lebontási engedély is az illetékesek kezében volt. Az ÁFÉSZ áruházat akart építeni a Bak – ér partján álló kúria helyén. A bontás elvileg nem ütközött akadályba, mert a korábban rögzített műemléki jegyzékben egy másik, roskadozó Tóth – kúriát vettek lajstromba. Szerencsére Varga Domokos író sietett segítségre. 1981-ben az Élet és Irodalomban Csákány ellen nincs orvosság? címmel jelentette meg gondolatait a bontásra ítélt kúria sorsával kapcsolatban.

 A kúriát 1984-ben az Észak – Bács – Kiskun Megyei Vállalat újította fel és több éven át ott szorítottak helyet irodáiknak, amíg 1987, november 4-én honismereti célokra át nem adták. (Az értékmegőrzésben, a műemléki felújításban kiváló munkát végzett az Ybl – díjas építész, Farkas Gábor.) és hivatalosan is megnyitották a Kiskunsági Nemzeti Park múzeumát. (Elődje, a Helytörténeti gyűjtemény épülete 1975-ben létesült társadalmi munkával, a nagyközségi tanács udvarán lévő romos gazdasági épületben.)

 Az előtérbe lépve Honti László Virágh Gedeon 1848-as honvéd őrnagy emléktáblája fogadja a látogatókat.

A középső teremben hazánk ritka vendégmadarai láthatók. Füles vöcsök, réti sas, fakókeselyű, gulipán, bíbic, nagy goda, túzok, a puszta és egyben hazánk legnagyobb madara. Ebben a teremben a szikes puszta talaját és növényvilágát, hátul pedig a vadvizek, vízállások halait és a halászat eszközeit láthatják vendégeink. A XIX. század végéig az állattartás volt a legfontosabb foglalkozás. Az állatok őrzését pásztorok végezték. Szervezetük, eszközeik is fellelhetők a teremben.

 A balra nyíló helyiségben a paraszti háztartás és életforma tárgyi emlékei, valamint a nádvágás eszközei és az azokról készült fényképek láthatók, valamint a vasalók közül a parazsas és kölkös vasalók. A ruha tisztítása során használt eszközök közül látható a mosó – súlykoló és a különböző mángorlók. A szappanfőzésnél használt öntőkeretek és merőkanalak is ott sorakoznak szépen egymás mellett úgy, mint régen a házaknál. A terem közepén a tejfeldolgozás eszközei, a különböző nagyságú köcsögök, fa és cserép vajköpülők és a sajtszékek vannak. A fonalgyártás házi eszköze volt a rokka, melyből kétféle szerepel a kiállításon.

    A bejárat bal oldalán találjuk a szabadkéményes konyhát különböző cserépedényekkel, tésztaszűrőkkel, káposztás fazékkal, különböző kézi mérlegekkel. A hátsó falon nyertek elhelyezést a sütés – főzés eszközei, a festett tányérok és egyéb felszerelések is.