mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv

 

A kormányhivatal Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakmai irányítása alatt álló, elsőfokú rehabilitációs hatóság, illetve orvosszakértői és rehabilitációs szakértői szerv. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv elsőfokú rehabilitációs hatóságként eljár a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos kérelmek ügyében. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai a rehabilitációs hatóság komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslattól függően rehabilitációs ellátás, vagy rokkantsági ellátás lehet.

A rehabilitációs hatóság komplex minősítés keretében megvizsgálja a kérelmező egészségi állapotának százalékos mértékét, a rehabilitálhatóságot, és a megváltozott munkaképességű személy rehabilitálhatósága esetén rehabilitációs javaslatot készít. A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv a komplex minősítést az érintett személy kérelmére végzi el, és hatósági bizonyítványt állít ki annak eredményéről. A komplex minősítés keretében, erre irányuló kérelem esetén, szakvéleményt ad a közlekedőképességről is.

Megváltozott munkaképességű személyek ellátására az jogosult, akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű és megfelel a jogszabályban előírt követelményeknek. A megváltozott munkaképességű személy rokkantsági ellátásra jogosult, ha a rehabilitációja nem javasolt.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásait a rehabilitációs hatóságnál az erre rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon lehet kérelmezni.

A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv a jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági eljárásokban szakhatóságként vesz részt, e feladatkörében szakhatósági állásfoglalást ad a hozzátartozói nyugellátás, a baleseti járadék, a rokkantsági járadék, a fogyatékossági támogatás, az aktív korúak ellátása, a magasabb összegű családi pótlék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a bányászati dolgozók kereset kiegészítése, valamint a hadi rokkantsági ellátások megállapításához.

A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv a jogszabályban meghatározott esetekben szakértői feladatokat lát el, e feladatkörében szakvéleményt ad a keresőképesség vagy keresőképtelenség elbírálásához, a táppénzes időszak alatt megállapítható egészségkárosodásról, a baleseti táppénz idejének meghosszabbításához, a közúti járművezetők egészségi alkalmasságáról, a közlekedőképességről, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás, egészségi állapot mértékéről, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, a nemzeti gondozási díj megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek juttatásainak megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, a kárpótlási jegy ellenében járó életjáradék megállapításához szükséges egészségkárosodás mértékéről, a felsőoktatásban részt vevő hallgatók fogyatékosságáról.

A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv – az illetékes társadalombiztosítási szerv külön megkeresésére és térítési díj fizetése ellenében – szakvéleményt ad a Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel rendelkező, az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, vagy abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, valamint a kétoldalú szociális biztonsági egyezménnyel érintett államban biztosítottnak minősülő személy rehabilitálhatóságáról, valamint javaslatot tesz az orvosi rehabilitációhoz szükséges egészségügyi szolgáltatásokra.

A Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv illetékességi területe megegyezik a megyei kormányhivatal illetékességével. Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szervének illetékessége Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed.

A Budapest Főváros Kormányhivatala Rehabilitációs Szakigazgatási Szerve kizárólagos hatáskörben jár el, ha az érintett személy nem rendelkezik Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint a fegyveres rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi alkalmasságának felülvizsgálata során az egészségkárosodás mértékének meghatározásában, továbbá a felsőoktatásban részt vevő hallgatók diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia fogyatékosságának megállapítására irányuló eljárásban.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
– REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2-4. §-a, 6-10. §-a, 14-20. §-a, valamint a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet.

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak egyike a REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS. Az ellátásra való jogosultság alapja a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs javaslata. A fentiek figyelembevételével A REHABILITÁCIÓS ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE annak a rehabilitációs ellátásban részesülő személynek, a) akinek foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható, a havi átlagjövedelem 35 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 40 százaléka, b) aki tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, a havi átlagjövedelem 45 százaléka, de legalább a minimálbér 40 százaléka és legfeljebb a minimálbér 50 százaléka. A rehabilitációs ellátás legkisebb havi összege 2013. évben : 29.400 Ft

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
– ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2-5. §-a, 11-20.§-a, valamint a 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak egyike a ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS. Az ellátásra való jogosultság alapja a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítése keretében megállapított rehabilitációs A rokkantsági ellátás összege függ a) a komplex minősítésben foglaltaktól, b) a havi átlajövedelem összegétől (a fogalmak meghatározását lásd a Megjegyzés részben) A fentiek figyelembevételével A ROKKANTSÁGI ELLÁTÁS HAVI ÖSSZEGE: a) a havi átlagjövedelem 40 százaléka, de legalább a minimálbér 30 százaléka és legfeljebb a minimálbér 45 százaléka, vagy b) a havi átlagjövedelem 60 százaléka, de legalább a minimálbér 45 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, vagy c) a havi átlagjövedelem 65 százaléka, de legalább a minimálbér 50 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka, vagy d) a havi átlagjövedelem 70 százaléka, de legalább a minimálbér 55 százaléka és legfeljebb a minimálbér 150 százaléka. (A rokkantsági ellátás legkisebb havi összege 2013. évben : 29.400 Ft).

Ha az ügyfél az igényelbíráló szerv döntésével nem ért egyet, úgy a kézhezvételtől számított TIZENÖT NAPON BELÜL fellebbezéssel élhet. A felebbezést az ellátást megállapító szervnél kell benyújtani. Másodfokú szervként a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal jár el.

 

Megkönnyíti a megváltozott munkaképességű emberek munkába állását a rehabilitációs kártya

 

Több mint 6400 megváltozott munkaképességű ember él a rehabilitációs kártya kedvezményeivel és 3800 munkaadó veszi igénybe országosan azokat a járulékkedvezményeket, melyek 2012. január 1. óta érhetők el. A támogatási rendszer átalakítása során újonnan létrehozott rehabilitációs kártya ezzel a munkavállalókat segíti a nyílt munkaerőpiacon való elhelyezkedésben, míg a munkaadókat ösztönzi a megváltozott munkaképességűek és fogyatékossággal élők foglalkoztatására.

Az egészségkárosodott személyek munkaerőpiacra történő visszavezetése érdekében teljes mértékben átalakult a foglalkoztatási támogatási rendszer, aminek részeként került bevezetésre a rehabilitációs kártya. Az átalakítást megelőző rendszerben a támogatás célja a szegregált körülmények között történő foglalkoztatás volt, nem a rehabilitáció. A munkáltatók a támogatás megszerzésében voltak érdekeltek, nem a minél gyorsabb, teljesebb rehabilitáció megvalósításában és nem működött a tranzitálás, azaz a nyílt munkaerőpiacra történő visszavezetés rendszere.

 Az új rendszerben a védett körülmények közötti tartós foglalkoztatás helyett a megváltozott munkaképességű munkavállalók kerülnek a középpontba. Cél a képzettségüknek és egészségi állapotuknak megfelelő munkavégzés feltételeinek biztosítása, adaptációs készségük fejlesztése, visszavezetésük a nyílt munkaerőpiacra.

Az új egységes szabályozásban két támogatási forma váltja fel az eddigi bonyolult és sokszor aránytalan, helyenként igazságtalan támogatási rendszert: a tranzit és a tartós támogatott foglalkoztatás. Nem a cégek státusa, hanem a megváltozott munkaképességű emberek egészségi állapotához igazodik a támogatási rendszer.

A felülvizsgálati rendszer átalakítása során ötezren eleve nem kértek felülvizsgálatot vagy nem is jelentkeztek abból a 195 ezer főből, akiket a rokkantsági nyugdíjrendszer változása erre kötelezett, egyúttal tovább csökkent a rokkantsági vizsgálatra újonnan jelentkezők száma. A felülvizsgálatok első féléves adatai szerint összességében a vizsgálatra kötelezettek csaknem 60 százaléka nem volt rehabilitálható. Ők továbbra is rokkantsági ellátásban részesülnek, ez megegyezik a korábban kapott összeggel. A vizsgálatra kötelezettek több mint 28 százaléka rehabilitációs ellátásban részesül, így a rehabilitációt követően visszatérhet a munkába.

A rokkantnyugdíj-rendszer átalakítása előtt Magyarországon több mint 900 ezer ember kapott valamilyen jogcímen rokkantsági ellátást. Ez a lakosság csaknem 10 százaléka, ami jelentősen meghaladta az európai átlagot. A felülvizsgálatok több mint 700 ezer főt nem érintettek súlyos egészségi állapotuk vagy koruk miatt.

(Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság)

forrás: kormany.hu

 

Mit kell tudni a rehabilitációs hozzájárulásról?

 

Kinek kell fizetnie és mennyit?

A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai állományi létszáma nem éri el a létszám öt százalékát, vagyis a kötelező foglalkoztatási szintet. Lásd a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.). 23–24§.

A rehabilitációs hozzájárulás összege 2010. január 1-jétől 964 500 Ft/év, és ez az összeg 2013. január elsejét követően sem változik. [Mmtv. 23. § (5) bekezdés]

Ki számít megváltozott munkaképességűnek a kvóta teljesítése szempontjából? (Mmtv. 22. §)

Az Mmtv. 23. és 24. §-ainak alkalmazásában, a kvóta teljesítésének szempontjából megváltozott munkaképességű személynek kell tekinteni azt a személyt,

a)   akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű (Mmtv. 2. § (1) bekezdés);

b)   aki legalább 40% egészségkárosodással rendelkezik;

c)   akinek a munkaképesség csökkenése legalább 50%;

d)   aki fogyatékossági támogatásban vagy

e)   vakok személyi járadékában részesülés,

és a munkaszerződése szerinti napi munkaideje a négy órát eléri.

Share