mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter

A Kunszentmiklósi Római Katolikus Egyházközség rövid bemutatása

 

Kik vagyunk, és mit szeretnénk?

 

Jézus mennybemenetele előtt ezt mondta apostolainak: „Menjetek, tegyetek tanítványommá minden népet, kereszteljétek meg őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében, és tanítsátok őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek.” (Mt 28,19-20).  Egyházközségünk rendeltetése és célja, hogy Jézusnak ez a szándéka itt és most jelenlévő valóság lehessen. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a cél emberi erőnket meghaladja, de biztonságérzetet ad Jézus ígérete: „Én veletek vagyok minden nap a világ végéig”. (U.o.).

Mindezt annak szellemében törekszünk tenni, ahogyan a II. Vatikáni Zsinat (1962-1965) mélyreható lelki felfrissülést hozott a katolikus egyházban. Új és nagyon konkrét kihívást jelent számunkra is a mostani vezetőnek, Ferenc pápának az a törekvése, hogy egyházunk figyelmét minden korábbinál erőteljesebben a szegények felé fordítsa.

Kunszentmiklóssal egy egyházközségi szervezetet képez a hozzátartozó két település: Kunadacs és Kunpeszér. A legutóbbi népszámlálás adatai szerint a 8.561 Kunszentmiklósi lakosból 2.553 vallotta magát katolikusnak, míg Kunadacson az 1.499-ből 884-en, Kunpeszéren pedig a 680-ból 424-en.

Egyházközségünk a Kalocsa-Kecskeméti egyházmegyéhez tartozik 1993 júliusa óta. Az egyházmegye legfőbb vezetője Dr. Bábel Balázs érsek úr. Az egyházközség lelkipásztori munkáját jelenleg Vangel Imre plébános és Szabó József lelkész látják el. Segítségükre van az Egyházközségi Képviselő-testület, mely nem döntéshozó, hanem tanácsadó testület. Lelkes hitoktatóink: Király Dóra, Szabóné Sóbujtó Julianna és Vass Gáborné.

 

Rövid történelmi visszapillantás

 

Kunszentmiklós térsége a reformáció terjedésével teljesen protestáns lett. A török hódoltságot követően mintegy száz év után lett annyi katolikus lakos Kunszentmiklóson, hogy szerény kezdetekkel elindulhatott az önálló katolikus egyházközség. Az anyakönyvek vezetése l787-től kezdődik.

A jelenlegi templom 1906-ban épült a korábbi templom helyén. Gyönyörű barokk oltárát minden látogató megcsodálja. A rendszerváltás után az 1990-es években különösen Csorba József plébánossága idején szépült nagyon sokat a templom.

 

Az egyházközség élettere, csoportjai

 

A város legtöbb oktatási intézményében jelen vagyunk a hitoktatás révén, óvodás kortól az érettségiig. Ez az a keret, melyben a hit továbbadása történik. Szeptembertől az első és ötödik osztályban újdonságot jelent majd, hogy a beiratkozásnál választani kellett „hit és erkölcstan” (ezt korábban egyszerűen „hittan”-nak nevezték), illetve „erkölcstan”, között. Nehéz elképzelni, hogy valaki pl. komolyan gondolhatja a keresztszülői tisztség elvállalását, ha korábban nem részesült hitoktatásban. Hittanosaink jó eredményeket szoktak elérni az egyházmegyei hittanversenyeken.

II. János Pál pápa a plébániát úgy határozta meg, hogy az a közösségek közössége. Ennek megfelelően úgy törekszünk szervezni az egyházközség életét, hogy életkorának és érdeklődésének megfelelően ki-ki lelki otthonra találhasson benne.

A tapasztalat mutatja, hogy a hitoktatás ad ugyan komoly hitismeretet, de ez még nem jelenti egyúttal a hit belső megélését is. Ebben segítenek a működő kisközösségek, melyekben a hit megélése teljesen személyessé tud válni. A csoportok találkozási gyakorisága, tevékenysége, létszáma igen nagy változatosságot mutat, annak megfelelően, ahogyan az adott közösség a maga csoport-életét szervezi. Vannak, akik hetente találkoznak, mások havonta, ismét mások alkalmi összejöveteleket tartanak. A csoportok nyitottak új tagok felvételére, a jelentkezők előzetesen elbeszélgetnek az adott csoport vezetőjével. A találkozók a csoport igényének megfelelően általában hosszabb-rövidebb lelki programmal kezdődnek. Igen gyakran alakul ki spontán beszélgetés. Jellemzően sok a laza, oldott szabadidős tevékenység is.

A kézműves csoport hetente találkozik, ezt főleg azok választják, akik kézügyességben jeleskednek. - A ministránsok a templomi szertartásoknál nyújtanak nagyon értékes hozzájárulást. Egyéniségükön nagyon sokat formál az a tény, hogy tevékenységük nagyszámú ember előtt történik. Akik felolvasást is vállalnak, még inkább gyakorlatot szereznek a tömeg előtti szereplésben. - Az ifjúsági csoport összejövetelei általában lelki programmal kezdődik, de nagy teret kap a játék is, hiszen feltétlenül szükség van kioldódásra is. Tapasztalatuk, hogy a közösségi játék mennyi önfegyelemre nevel, ugyanakkor a közös élmény a személyes kapcsolatokat is nagyban mélyíti. Tagjai főleg a középiskolás korosztályból kerülnek ki. - A felnőtt ifjúsági csoport tagjai már a diákévek után vannak, de még a családalapítás előtt. - A fiatal házasok szinte véget érni nem akaró beszélgetései érthető módon főleg a gyermekeikről és a nevelésükről szólnak. Tanácsaikkal, tapasztalataik megosztásával nagyon sokat segítenek egymásnak, és mindig, mindenben számíthatnak egymásra. - A katekumen csoport tagjai főként az elsőáldozásra, vagy bérmálásra készülő gyermekek szüleiből kerülnek ki, akik egy ponton ráébrednek, hogy érdemes pótolni, ami kimaradt az életükből azzal, hogy nem nevelkedtek vallásosan. Egyébként ez a görög elnevezés az ősegyházban a keresztségre készülő felnőtteket jelölte. – A Rózsafüzér-társulat kifejezetten imádkozó csoport. Ez a csoportunk számlál legnagyobb létszámot, ezért négy alcsoportban működik. – Az énekkarunk úgy alakult, hogy tavaly (2012) augusztusban kétszer,  idén márciusban pedig egy alkalommal a Kossuth rádió és a Katolikus rádió a mi templomunkból közvetítette a szentmisét. Régebben is nagyon szerettem volna alakítani énekkart, de végülis a rádióközvetítés adta meg azt a lökést, hogy sikerült megalakítani. Az éneklés nagyon szép élménye egyben tartotta a csoportot a rádióadás után is. Nagyon sokat emelnek szentmiséink szépségén. – Az Egyházközségi Képviselő-testület mint testület szervezi, koordinálja, bonyolítja az egyházközség ügyeit és programjait. Sajátjuknak érzik az egyházközséget és a templomot. A fizikai munkában is sokat tevékenykednek, de lehet rájuk számítani mesterekkel való tárgyalásoknál, és bármilyen ügyintézésben. – A karitász csoport hivatalosan még nem alakult meg, de azért már sokat tett időszakos akcióival, úgy, mint pl. karácsonyi csomagok készítésével, vagy éppen tartós élelmiszer gyűjtésével és szétosztásával. Az ő segítségükkel tud megvalósulni, hogy a segítség oda tud irányulni, ahol a legnagyobb szükség van rá. Legszebb erényük mégis az a személyes törődés, amivel a rászorulókhoz fordulnak. – Időszakos csoportok az elsőáldozási és bérmálási felkészítő csoportok, hiszen az elsőáldozás és bérmálás megtörténte után teljesen új tagokkal szerveződik új csoport.

 

Mit csinálunk? Programjaink

 

Az egyházközség alapvető profilja istentiszteleti tevékenység. Legnagyobb ünnepeink a húsvét, a karácsony és az úrnapja. Húsvéthoz és úrnapjához körmenet kapcsolódik, karácsonyt pedig az éjféli mise teszi nagyon sokak számára vonzóvá. Számunkra minden vasárnap ünnep, de a hétköznapokon is van szentmise. – Kifejezetten templomi program a kerek házassági évfordulót ünneplők jubileuma. A meghívást nagyon sokan elfogadták. Ennek azért is nagyon örülünk, mert a középkorúakat aránylag nehéz megszólítani. – A betegek kenete szentséget közösségileg a templomban azoknak szolgáltatjuk ki, akiket már valamilyen módon megtört az élet. Nagyon nagy tanúságtétel arról, hogy életünkben a szenvedésnek is van értéke, a beteg, szenvedő ember életének is van értelme.

A gyermekek programjai valamilyen módon a hittanhoz kapcsolódnak, mintegy annak gyakorlati oldalát valósítják meg. A tanév elején és a tanévzáró után lelki napot rendezünk a gyerekeknek sok játékkal, vetélkedőkkel. A közösségépítésben meghatározó szerepe van a közösségi játékoknak. Az elősőáldozók – is hasonló lelki napon vesznek részt az elsőáldozást megelőző napon. – Advent közeledtével egy szombat délután van az adventi koszorúkötés. Kézműves jellegű, zömmel családok vesznek részt rajta, s nagyon élvezik kisgyerekek és felnőttek egyaránt. – A farsangi mulatság pár alkalommal egyházközségi szinten történt, máskor a fiatalok szervezték a saját korosztályuknak. – Majálist az idén szerveztünk Kunbábonyban, s annyira jól sikerült, hogy páran kifejezték, hogy jó lenne, ha évente többször is lenne ilyen. Zömmel családok vettek rajta részt. Nagyon szívügyünk a családokkal való törődés.

Semmiképpen sem szeretnénk bezárult életet élni. Espereskerületi szinten évente megrendezésre kerül a plébániai munkatársak találkozója. Ennek a szervezésében is komoly részt vállal egyházközségünk. – Sok éves hagyományra nyúlik vissza, hogy több plébánia közösen  szervez hittanos tábort. Ez a legnagyobb gyermekrendezvényünk, általános iskolások részvételével. - Szerény keretek között, de törekszünk bekapcsolódni az egyházmegyei programokba is. Képviseltettük magunkat néhány családdal az egyházmegyei családi napon, volt, amikor ministránsaink eljutottak a ministráns találkozóra, vagy éppen fiatalok a Bugaci táborba, vagy az apostagi Ladik-fesztiválra. – Országos programok közül az évente kétszer,- ősszel és tavasszal - megrendezett nagymarosi ifjúsági lelki napon szoktuk képviseltetni magunkat.

*                *                      *                      *                      *

Életünk a minket szerető Isten színe előtt telik. Hitünk végig kísér bennünket a bölcsőtől a sírig. A keresztségben az ő gyermekei lettünk, ezzel együtt valamennyien egymás testvérei is. Ezért az egyház akkor igazán egyház, ha valamiképpen nagy család is. De  a család is akkor család, ha jelen van benne Isten, vagyis, hogy kicsiben egyház is. Egyházközségi célunk ennek a valóságnak a megélése.

Share