MPE Kunszentmiklósi Gyülekezete

Hitvallás

1. Hisszük, hogy a Biblia Istentől ihletett, és Isten egyedüli, csalhatatlan és hiteles Igéje. 
2. Hisszük, hogy egy Isten van, aki örökké létezik három személyben: az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben . 
3. Hiszünk Jézus Krisztus istenségében, szűztől való születésében, bűntelen életében, csodatételeiben; mások helyett történt váltsághalálában, amellyel vére által engesztelést szerzett az emberek bűneire; hiszünk testben való feltámadásában, mennybemenetelében; hisszük, hogy most az Atya jobbján van, és visszajön hatalommal és dicsőséggel. 
4. Hiszünk a bűnös, elveszett emberek újjászületésének abszolút fontosságában, amelyet Jézus Krisztusba vetett hitünk által a Szentlélek végez el. 
5. Hiszünk a Szentlélek-keresztségben, melynek bizonyítéka a nyelveken szólás, ahogyan a Lélek adja az Apostolok cselekedetei 2:4 szerint, valamint hiszünk a lelki és a szolgálati ajándékok működésében. 
6. Hiszünk a Szentlélek szolgálatában, aki képessé teszi a hívő embert arra, hogy istenfélő életet éljen. 
7. Hiszünk az igazak és a bűnösök feltámadásában. Hisszük, hogy a megváltottak örök életre, a kegyelmet visszautasítók pedig ítéletre támadnak fel. 
8. Hiszünk Jézus Krisztus egyházában és a hívők egységében. 
9. Hisszük, hogy a keresztény hitet az élet mindennapi gyakorlatában alkalmazni kell. 

A Kunszentmiklósi misszió kezdete:

1931.06.04.-én Kispesten egy bemerítkezésen – felnőttkeresztség – Rároha Dávid három kunszentmiklósi asszonyt merített alá /Bernáth Andrásné, Szigeti Mátyásné, Tassi Péterné/. A kézrátétellel történő imádság közben Szentlélek-keresztséget nyertek. Átütő bizonyságtételük nyomán rövidesen számosan megtértek a családtagjaik közül, és ismeretségi körükből.  A kis csoport lelkipásztort kért a központi vezetőségtől. 1932-ben a központ Bernhardt Gyula lelkipásztort küldte ki kunszentmiklósi munkára, aki főállásban végezte szolgálatát. A gyülekezet a város központjában az újonnan megtérő Tóth István családi házánál /Csendes utca, későbbi Mészöly Pál utca/ kialakított imateremben tartotta az istentiszteleti alkalmakat. Bernhardt Gyula munkálkodása nyomán a gyülekezet növekedésnek indult, s hamarosan a Kunszentmiklóst körülvevő tanyaközpontokban újabb házi csoportok alakultak. Körtefa puszta:  Podobni Sándor, Alsóadacs: Ájpli Mihály, Szedria-puszta: id. Halcsik István,  Közép-Szenttamás: Bóna Gábor.

Az 1935. augusztus 18-21. között megtartott országos konferencia, Bernhardt Gyulát Danzigba  

(Gdansk) küldi ki biblia iskolába. Így ettől az időponttól 1937-ig Tóth István veszi át a gyülekezet vezetését. A missziós területet rendszeresen látogatják utazó evangélisták. Ezeken az alkalmakon szabadtéri bemerítkezéseket is tartanak /Kalincsák Mihály, Siroki István/. 1937-ben a hatóság a gyülekezetet betiltja. A testvérek, akik, mintegy harmincan vannak ezt követően a tanyaközpontokban lévő házi csoportokban jönnek össze. Többször előfordul, hogy ezeken a helyeken csendőri zaklatást szenvednek el. Id. Halcsik Istvánt többször a kunszentmiklósi csendőrség fogdájába bezárják. A betiltás ideje alatt, a  Kunszentmiklósi Baptista Gyülekezet –amely időközben megszűnt – segítette az illegalitásban élő pünkösdieket.  

Új kezdet a háború után:

1945-től a háború befejezése után, amint ez lehetővé válik a gyülekezet Kunszentmiklóson Orgonás Sándor családi házánál kialakított imatermében tartja Istentiszteleteit /Kalap utca/. Ez időponttól a Felső-Kiskunsági területeket  a Pünkösdi közösség részéről a vezetőség nem látogatja, viszont Sárkány Mihály az Őskeresztyén Felekezet részéről jelentős missziós tevékenységet fejt ki, és a Pünkösdi gyülekezeteket, házi csoportokat az Őskeresztyén Felekezetbe integrálja. A háború után a Körtefa-pusztai házi csoport megszűnik, mivel a Podobni, Kuti és Duchaj családokat, akik vállalják Szlovák nemzetiségüket, Csehszlovákiába kitelepítik. A kunszentmiklósi gyülekezet élére Sárkány Mihály Bóna Imrét nevezi ki, aki azonban jó kapcsolatokat ápol a Pünkösdi identitásukat megtartó az Őskeresztyén Felekezetbe át nem lépő gyülekezeti tagokkal is. Így a gyülekezet nem szakad szét, mint ahogy erre más településeken sor került. Az 1956-s forradalom után Podobni Pál családjával visszatelepül a szlovákiai Imel-ből Kunszentmiklósra, és a gyülekezet aktív tagja lesz. Ettől kezdve szorgalmazza, hogy a Pünkösdi identitásukat megtartó testvérek lelki gondozására a gyülekezet fogadjon pünkösdi lelkipásztorokat is. Így került sor a pilisi K.Kovács János rendszeres kunszentmiklósi látogatására. A 60-s években az átalakuló agrárgazdálkodás kapcsán /termelőszövetkezetek alakulása/, a tanyasi gazdálkodás és megélhetés nehézzé vált, ezért a tanyán élő testvérek Kunszentmiklósra költöztek. Így szűnt meg a Szedria-pusztai és a Közép-Szenttamási házi csoport. Legtovább az Alsóadacsi házi csoport maradt fent, amely a 80-s évek elején szűnt meg. A szórványokból beköltöző testvérek a kunszentmiklósi gyülekezetet erősítették. A 80-as évek elejére, mintegy ötven bemerített felnőtt tagot számlált. A gyermekek száma is jelentős volt. Ekkor a gyülekezet a város belterületén lévő Iván Lajosné Bóna Piroska tulajdonában lévő családi háznál kialakított imateremben tartotta összejöveteleit /Lenin utca előtte, és ma Apostol Pál u.17./ Őskeresztyén részről a gyülekezetet rendszeresen látogatta Jámbor János, Kurdi István és Sárkány Mihály.

A Pünkösdi identitás megerősödése:

1972-ben házasságkötés révén Kunszentmiklósra költözött ifj. Kurdi János, aki előbb a Vasárnapi Iskolát szervezte, majd az ifjúsági csoport vezetője lett. Tevékenységéhez kapcsolódik a gyülekezetnek a Pünkösdi Közösséggel való kapcsolatának megújítása. ifj. Kurdi János a budapesti Almássy téri gyülekezet tagjaként jó kapcsolatot ápolt a Bp.-i gyülekezet pásztorával, Nagy Ferenccel valamint Deák Józseffel a Pünkösdi Közösség elnökével. Ők ettől kezdve rendszeres látogatói lettek a kunszentmiklósi gyülekezetnek.  A gyülekezet missziós tevékenysége megújult. Chernel Gyula Svédországban élő misszionárius segítségével bekapcsolódott a nemzetközi lepramisszióba. Ez időponttól, szinte éves gyakorisággal megfordultak a gyülekezetben külföldi misszionáriusok. A gyülekezet szolgálata egyre ismertebb lett a városban, s történetében először ökumenikus kapcsolatok kialakítására kerülhetett sor, a Református és a Római Katolikus gyülekezetekkel. Ezekhez az alkalmakhoz köthetőek Makovei János akkori egyháztitkár és Tóth László alelnök kunszentmiklósi látogatásai. 1978-ban felmerült a lehetősége annak, hogy a gyülekezet az általa használt ingatlant megvásárolja. Az ingatlanvásárlás során nézetkülönbség alakult ki a pünkösdi és az őskeresztény álláspont között, amely oda vezetett, hogy az őskeresztyének külön váltak Bóna Imre vezetésével. A pünkösdi gyülekezet az ingatlant megvásárolta, s lelkipásztorának az alapítók közé tartozó néhai Id. Halcsik István fiát, Ifj. Halcsik Istvánt választották meg. 1984-ben Deák József a pünkösdi közösség elnöke ifjúsági pásztornak avatta fel ifj. Kurdi Jánost. Az időközben Kunszentmiklósra költöző id. Kurdi János pedig a gyülekezet presbitere lett.

A rendszerváltozás után:

1989-90-ben lehetőség nyílt arra, hogy az imaház céljára csak korlátozottan alkalmas épületből a gyülekezet új helyre költözzön. A gyülekezet 1992-ben a város központjában megvásárolt egy polgárházat, amelyet felújított. /Mészöly P.u.2./ A felújításban értékes segítséget jelentett Paul Graca a Pünkösdi Teológiai Főiskola főigazgatójának szervezésében Kunszentmiklósra érkezett amerikai pünkösdi csoport, Filip Nissley lelkész vezetésével./Mellvindalei gyülekezet Michigen állam /. A felújított imaházat, amely szolgálati lakást is magában foglalt, 1993 augusztusában Kecser István az EPK elnöke avatta fel ünnepi istentisztelet keretében.

Halcsik István a gyülekezet pásztora 1993-ban elhunyt. Utódjául a gyülekezet ifj. Kurdi János választotta meg lelkipásztorának, akit Kecser István elnök, Nagy Ferenc vezetőségi tag iktatott be a lelkipásztori szolgálatba. A Paul Graca főigazgatóval kialakult jó kapcsolat magával hozta a Teológiai főiskolával való szorosabb kapcsolatot is. Ennek eredményeként 1994-től a gyülekezet rendszeresen fogadott legátusokat, kunszentmiklósi lelkészi gyakorlatra /Tulipán Ferenc, Bartalis Erika, Novák Anett, Csiszér Mónika, Jánosi Ferenc, Gurzó János/. Tulipán Ferencet lelkészi diplomájának átvétele után a gyülekezet felkérte 1995. őszétől főállású lelkipásztori szolgálatra.  Tulipán Ferencet, Pataki Albert alelnök, Telegdi József főiskolai docens, valamint Tulipán Miklós az Országos Prezsbitérium tagja, ünnepi Istentisztelet keretében lelkipásztori szolgálatra felavatta, illetve beiktatta. A gyülekezet, fiatal pásztorával lendületes munkába kezdett.

Egy váratlan esemény, Tulipán Miklós Hajdúhadházi lelkipásztor halála miatt, fia Tulipán Ferenc úgy döntött, hogy a megüresedett Hajdúhadházi lelkipásztori szolgálatot elvállalja. Így a kunszentmiklósi lelkipásztorságról lemondott. A gyülekezet lelkipásztorának ismét ifj. Kurdi Jánost választotta meg. 1997 őszétől az intenzív misszió fenntartásához Kurdi János támogatást kért Pataky Alberttől, aki András Leventét javasolta kunszentmiklósi szolgálatra. A gyülekezet többségi döntéssel meghívta a megüresedő szolgálati lakásban történő elhelyezéssel András Leventét lelkésznek.

A gyülekezet keresve a kitörési pontokat a gyermek misszióra helyezte a hangsúlyt. Ennek érdekében együttműködik, a Megértés Alapítvánnyal.  /www.megertesalapitvany.hu/. A gyülekezet kiterjesztette külföldi missziós kapcsolatait /Kanada, Anglia, Svédország/. Részben ezeknek a kapcsolatoknak is köszönhetően 2004-ben a gyülekezet elhatározta közösségi házának felújítását, bővítését. Az átépítés megvalósulásával mintegy 300 m2-s közösségi tér, valamint szolgálati lakás áll a gyülekezeti misszió rendelkezésére. A gyülekezet erőfeszítéseket tesz evangelizációs szolgálatának kiterjesztésére. 2004 májusában, a Kossuth rádióban egy órás, élő adásban történő Istentiszteleti közvetítés volt a gyülekezetből. Az igeszolgálatot Kurdi János végezte. Számos bizonyságtétel és karének hangzott el.  A  térségi rádióban a gyülekezet rendszeresen igeszolgálatot végez, illetve a regionális televízióban is történtek  felvételről közvetítések  az istentiszteleti alkalmakról.