mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
There are no translations available.

A kiegyezéstől Trianonig

 

A kiegyezés után a Jászkunság különállása már akadályozta a polgári átalakulás folyamatát, az ország közigazgatásának korszerűsítését. Egy évtized elteltével azután formálisan is megszűnt a Hármas Kerület: települései három megye között oszlottak el. A Felső-Kiskunság települései Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez kerültek, mezővárosi rangjukat elveszítették, a Kunszentmiklósi járás  nagyközségei lettek.

A Jászkunság megszűntével, és a folyamatos beköltözések hatására módosult a lakosság összetartozás-tudata. Most már fontosabbakká váltak egy-egy kistérség településeinek közvetlen kapcsolatai is, vagy éppen a szomszédos községek között alakultak ki szorosabb kötődések. A törzsökös lakosság emlékezetében azonban szívósan tovább éltek a jászkun önazonosság-tudat elemei is. Ezt a sajátos jászkun (mifelénk kiskun!) öntudatot a betelepültek is átvették, "megörökölték".

Kunszentmiklóson befejeződött a maradék közös földek felosztása, egyeduralkodóvá vált a belterjes, tanyás gazdálkodás a mezőgazdaságban. Megszűntek a céhek, ipartestület alakult helyette, gőzmalom, téglagyár épült. 1882-ben megindult vasúti közlekedés Budapest és Belgrád között, megépült a vasútállomás. A vasút további segítséget adott a térség gazdasági fejlődéséhez. 1902-től a Kunszentmiklós és Dunapataj közötti vasúti szárnyvonal tovább élénkítette a térség fejlődését.

A környék egyetlen gimnáziumának fejlesztéséért igen sokat tett a csaknem fél évszázadon át Kunszentmiklóson lelkészkedő író, műfordító, Baksay Sándor.

A nyolcvanas évektől folyamatosan jelent meg helyi újság Kunszentmiklóson. A dualizmus idején virágkorukat élték a különböző társadalmi, kulturális egyesületek, körök. Különösen erős volt a régióban a szabadságharc emlékezete és a Kossuth-kultusz. A századfordulótól a Petőfi-kultusz is megélénkült. E kultuszokat a helyi egyesületek, körök is lelkesen ápolták.

Kunszentmiklós, fejlődését, polgárosodását éppúgy derékba törte az első világháború, majd a háborút követő rövid, de zűrzavaros forradalmi eseménysor, miként az egész országét.

 

Bővebben

Share