Gyengénlátóknak
|
Kunszentmiklósi romák Honnét is jöhettek a romák? Biztos megállapítás nem létezik, mivel nincs írásos emlék. Két tézis lehetséges, az első, hogy 700 és 1000 között indultak el Indiából a másik pedig hogy Közép - Ázsiából érkeztek 200 - 400 körül. Magyarországon a romák 15 . század elején jelentek meg. Sötét bőrük miatt csúnyának és visszataszítónak tartották őket. Öltözködési stílusuk, idegen öltözetük, az, hogy kihívó kiegészítőket, pl.: nagy fülbevalót használtak (a nők), és a hosszú hajuk, ezek mind mind ellenséges indulatokat váltottak ki másokból. Életmódjuk miatt sokszor kirekesztették őket, hiszen vándorló életet éltek, és nem szerették a jövevényeket. Akadnak olyan emberek, akik első ránézésre nem illenek a társadalmi képbe „bőrszínük”, kultúrájuk, szokásaik, tulajdonságaik miatt. Az ilyen embereket kevesen fogadják el. Ki tekinthető cigánynak? Ez a kérdés vitatható! A két legelfogadottabb meghatározás közül az egyik: „aki maga cigánynak tartja magát, aki vállalja cigányságát”. A másik meghatározás, amit a szociológiai kutatásokban legelfogathatóbbnak találnak: „az a cigány, akit a környezete annak tart”. Hányan vannak? Magyarországon 550 – 650 ezer között, az ország össznépességének 5,5 - 6, 5 %-a. Kunszentmiklós 8680 lakosából körübelül 1300 cigány származású lakos él. A magyarorszái a romák helyzete, ami elmondható Kunszentmiklóson élőkről is: Iskolai végzettség: Jelentős hányaduk nem végezte el a nyolcadik általános iskolai osztályt sem. A felsőfokú végzettségűek aránya a cigány népesség körében töredéke az országos átlagnak. Nincs szakképzetségük, ezért nem tartanak rájuk igényt a munkaerőpiacon. Nem úgy, mint rendszerváltás idején, abban az időszakban ha valaki munkát akart, annak volt munkája. Ebben az időben szakképzetséget nem igénylő segédmunkák / betanított munkák voltak a jellemzők. A rendszerváltás után ezek a munkahelyek megszűntek, és így elvesztették az állásukat, ennek lehet érezni a hatását a mai napig is, elmondható, hogy a tartós munkanélküliség jellemző a cigányságra.
Foglalkoztatási esélyeket befolyásolja az iskolai végzettség: A nem cigány ember befektetésnek tartja a tanulást, mert a jövőben megtérül a befektetett erő és pénz. Azért mert a jövőben térülne meg a befektetés, ezért a roma családok nem tudják, vagy nem akarják kivárni. Az anyagi helyzet több cigány családnak nem engedi meg a jövőben megtérülő „befektetéseket”. Tanulási motiváció szerepe a romáknál alacsony. A gyerekek úgy vannak vele: „A szüleimnek sincs munkahelye. Akkor én minek tanuljak?” A cigány embernek nem csak azért nincs munkája, mert nem tanult, hanem azért is, mert a munkaadók maguk is kirekesztik a dolgozó romát, még esélyt sem adnak, hogy bizonyítson. A magyar munkaadók diszkriminatívak. Ha végig tekintjük a történelmet, láthatjuk, hogy mindig is kiszolgáltatott helyzetben és megkülönböztetésben részesült ez a nép. Köszönhették ezt egyrészt a vándorlásnak, másrészt pedig a hozzájuk viszonyuló többi embernek is, pl.: ha földosztás volt, ők nem kaphattak a származásuk miatt földet. A történelem során, mindig negatívumokkal kellett szembenéznie ennek a csoportnak, az előítélet a mai napig még mindig megvan. ZENE A 19. század körül a cigány zene mindenütt divatba jött. Cigány zenészek Magyarország területén fordultak elő a legnagyobb számban az egész világon. Zenei képességük nagyon jó volt, ezt alátámasztja, hogy a magyar nemesség számára is szokássá vált, hogy lakomákra cigány prímásokat hívtak a hangulat megalapozására. Cigány bandák jöttek létre, élűkön egy virtuóz hegedűssel. Velük született tehetségük, spontán természetességük, és gyors alkalmazkodó képességük lehetővé tette, hogy bármikor kedvében járjanak a magyar hallgatóságnak. MUNKA Jellemző a romákra, hogy mindig olyan munkát választottak, amely bizonyos fokú függetlenséggel járt. Ilyenek voltak pl.: a fémmegmunkálás - kovácsmesterség, ezt követték az építkezési munkák, vályogvetés, illetve a fa munkák, pl: a teknővájás. Szintén nagyon kedvelt mesterségnek számított a férfiaknál a lókereskedés, a nőknél pedig a házalás. Sajnos a mai napig nem bíznak a romák a tanulásban, elégségesnek tartják az életben való eligazodáshoz, hogy gyermekük megtanuljon írni és olvasni. A cigányok hátrányos helyzetének nem az az oka, hogy nem akarnak dolgozni, hanem hogy szakképzetlenségük miatt többségük alacsony keresetet biztosító munkakörben tud csak elhelyezkedni, és újratermelődik az iskolázatlan réteg. TISZTASÁG Nem olyan régen kezdték felismerni a cigányok tisztasági előírásainak rendszerét, kultúrájuk meghatározó eleme , és ez a szokás a roma társadalomban ősrégi, tehát az, hogy tiszta ez a nép nem kérdés, hisz erősen betartatott szabályokat alkalmaztak és alkalmaznak is, ami a „tisztasággal” kapcsolatos. A közösségi élet alapvető fontosságú. Gyakoriak az olyan események, mint az esküvők, keresztelők, mulatságok, lakomák, temetések, ezek mind mind a normák megtartását követelik. Tisztasági tabuk személyekre, tárgyakra, testrészekre és beszédtémákra vonatkozik, ezekből ered az a nehézség ami a mai korban is nehéz, a cigányok iskolai szexuális felvilágosítása. Tisztasággal kapcsolatos szokásaik: · Szigorú tisztálkodási rendszabályok vannak érvényben. Ilyen például az alsó és felső testrészekre elkülönített mosakodó edény, illetve törölköző. Nem szolgálhat arctörlő kendőnek, konyha ruhák, konyhai eszközök, cserépedények mosogatására, mosására legfőképpen pedig a nők ruháit kell külön mosni a a többi ruhától, mivel a nőket alapvetően tisztátalanabbnak tekintik. Legfőképpen a nemi érés, a menstruáció, és a terhesség alatt és közvetlenül a szülés után- ezek azok az időszakok, amikor nagyon oda kell figyelni a nőknek hogy mihez érnek, egy igazán hagyománytisztelő családban nem főzhetnek, és nem szolgálhatnak fel ételt a férfiaknak. · A nőknek tiltások vannak érvényben. Míg a kislányok szabadon mutogathatják a lábukat rövid szoknyácskában, addig a fiatal lányoknak és asszonyoknak a bokájuk sem villanhat ki. Idősebbek szabadon közlekedhetnek a férfiakkal, de a lányoknak és a fiatal asszonyoknak tilos volt a férfiakkal közlekedni. · A nőknek, bár nem nagy a roma társadalomban tekintélye, mégis bemocskolhatják a férfit, ha nyilvánosan megérinti az alsó testrészével érintkező ruharabjával a férfit. · A cigányok szemében a gádzsók tisztátalanok mert nem ismerik a romák szabályait. A történelem folyamán ezek a szokások is hozzájárultak ahhoz, hogy a cigányok óvakodtak minden olyan munkától, amelynek során szoros közvetlen kapcsolatba kellett lépjenek a gádzsókkal. Népesedési helyzet: A cigány családokban jóval magasabb a gyerekszám. A szegény családból származó gyereknek nagy esélye van rá, hogy ő is szegény lesz. Egyes szokások, amelyek a romákhoz fűződnek, tényezők, amelyek befolyásolják a velük kialakítani kívánt kapcsolatot, ezek a szokások a megismerés során kicsit segít megérteni a viselkedésüket a nem cigány származásúak számára. Magyarországon két nagy csoportja van a cigányságnak, a romungro és az oláh cigány. Kunszentmiklóson rumungro cigányok élnek, és náluk is megtalálhatóak ezek a szokások (nem mindegyik mert van olyan, amely csak az oláh cigányoknál szokás). Nézünk néhányat: - Több „joga” van egy férjnek, mint egy feleségnek. - Nincs beosztás, egyik napról a másikra élnek. - Nem nagyon ismerik az órát, pontatlanok, folyamatosan elkésnek. - Tisztasági szokás. Sokan nem mondják őket tisztának, de aki jobban megismeri őket, az láthatja pl.: nem törölköznek ugyanabba a törölközőbe; kimeszelik, kifertőtlenítik házat, ha egy gádzsó lakot ott. - Családtagok nem öltözhetnek és vetkőzhetnek egymás előtt. - Lányok kötelező értékei a szüzesség és a szemérem. - Ha a nő kimossa az alsóneműjét, ezt olyan helyre kell terítenie, hogy azt ne lássa senki, mert az egyenlő lenne a szégyennel. - Ennivaló feltálalásnál a férfiak elébe csak tisztességes asszony (akinek nem volt több férje) tálalhat. - Férfiak társaságában kendőt kellet kötni a nőnek. - Az a fiatal lány, aki még szűz volt, nem köthetett sem kendőt, de még kontyba sem foghatta a haját, csakis a fonat volt megengedve. - A nők nem fordulhattak farral a férfiak fele. - Szexuális hűség csak a nőkre kötelező, a férfiakra nem. - Megbocsátható volt, ha egy lány szökött meg a szerelmével. - A leánykérés nem akkor történt, amikor a lány szólt a szüleinek, hanem már kiskorukban egymásnak szánták a szülők a gyermekeiket, ezért sűrűn egymáshoz is vitték őket, hogy szokják, sőt szeressék meg egymást gyerekként, és majd felnőttként is. - Örökös bűnnek számított, ha valamelyik testvér vagy rokon elcsábította a másik feleséget. - Ha a cigány asszony nem középen választotta el a haját, azt már kurvának nevezték. - Aki becsületes lányként ment férjhez, és teherbe esett, annak nagy tekintélye volt. Dédelgették és ápolgatták. - Lakodalom után a fiatal házaspár elfoglalta a sátrát, amely fel volt díszítve. Másnap reggel ha a lány szűz volt, akkor kiakasztották az alsószoknyáját a sátora. Nagy tekintélye volt az ilyen feleségnek. Hha nem volt szűz, de a fiú ennek ellenére szerette, akkor megtűrték, de tekintélye nem volt. - Vannak olyan szokások, hogy bizonyos összeget kell lerakni a lányért, csakis azután következhet a ceremónia. - A roma családoknál nincsenek rendszeres, közös étkezések. Akkor esznek, amikor jól esik. - Természetes a nyüzsgés, a zsivaj. Aa gyerekek lármája nem hat idegesítően a felnőttekre. - A romák többnyire vallásos, Istenfélő emberek - Szokás a romáknál a virrasztás, a halott embert a testvérek, rokonok és a barátok egészen a temetésig virrasztják. - Meleg érzelmi légkör jellemzi a közösségüket. - A gyermekeknek mindent megadnak, amit szeretnének, a cigány(gyermek) nevelés nem ismeri a korlátozást. - A kisgyereket több évig kell szoptatni, mert a hiedelem szerint csak akkor lesz egészséges. - Étkezésnél a legkisebb gyereket csak az apja etetheti a legfinomabb falatokkal, és csak ez után eszik ő maga is. - Az újszülött csecsemőt megköpdösték (vagyis körbe köpdösték), hogy ne verjék meg mások szemmel. Régen úgy tartották, hogy azért sír sokat a csecsemő, mert „ megverték” szemmel. - A cigányoknál szokás hangosan beszélni, gesztikulálni. Ha valakit baj ér, a többiek segítik, ápolják, kiállnak értesék. - Ha viszket a a tenyér akkor pénz áll a házhoz - A házi kedvencek között a kutya és a ló foglalja el az első számú helyet. Kunszenmiklósi cigányok bemutatása Kunszentmiklós szerkezete: A 18. században portákra osztották települést. Tekervényes zugok, szűkületek vezetek egy- egy házhoz. Kunszentmiklóson akkoriban is léteztek tájékozódás segítő városrész nevek pl .: Alszeg, Fölszeg, Büge, Székalja, Epreskert. A város közepén emelkedtek a közösségi épületek, templom, iskola, községház, vendégfogadó, és körbe laktak a befolyásosabb emberek. Egy sorral lejjebb laktak az iparosok, még kijjebb egy tömegben pedig a szegények. Székalja mellet laktak a Bügében a zsellérek. Délen pedig a cigánysori putrik zsúfolódtak.
A cigányok mintegy 250 éve jelentek meg a településen. Jelentős arányban élnek romungro, vagyis magyarul beszélő roma kisebbségek. Élethelyzetük és foglalkoztatottságuk jóval rosszabb volt az országos átlagnál. A helyi romák többnyire zenélésből, kereskedésből, mezőgazdasági munkából éltek. A településen a Cigány Kisebbségi Öűnkormányzat tagjai az elmúlt években: 1998: 1. Csörgő Gyula 2. Bódi Ágnes 3. Rupa Gyula 4. Sárközi Gyula 5. Csányi Ignácné (Cuni néni) 2010-2014 : Mendi Zsolt elnök Csányi Ignác Lituper Lajos Sárközi Gyula Kunszentmiklós tehetségeinek, cigányzenészeinek bemutatása · Balázsné Látó Julianna: Kunszentmiklosón született,de nagyon hamar elkerült innen. Óvónőképzőt végzett, majd pedagógia szakon gyógypedagógiai tanárképesítést szerzett. Etnikai-pedagógiai szervezőként működött. Ő a Veszprém megyei cigányok kulturális egyesületének elnöke. Gyermekklub foglalkozásokat tartott a legszegényebb gyerekeknek és nyaraltatta őket. 1994-ben Szacsvay díjat, 1995 – ben pedig Pro talentum díjat kapott a cigánygyerekek, és a fiatalokért végzett munkája elismerésül. Élete nem volt könnyű. Nnehezen hagyta itt a szüleit, de mégis elment, mert tudta, hogy szülei szegény szociális helyzete nem tudja biztosítani számára, amit kitűzött maga elé. Kitartása meghozta gyümölcsét, felért a csúcsra ,munkája hasznos és példamutató. Kunszentmiklós roma zenészei · Banyák Kálmán: Híres hegedűművész, aki 1927 - ben született Kunszentmiklóson. Már tizenkét évesen megnyert egy felnőtt nemzetközi zenei versenyt. Az ötvenes évek elején először a miskolci színházhoz került, majd onnan Ferencsik János meghívására az Operaház zenekarába került, koncertmester lett. A Zeneakadémián Zathureczky Ede növendéke volt. Ebben az időben rendszeresen koncertezett a Bartók teremben, és több lemez elkészítésére is felkérték. A klasszikus mellett a könnyűzenét is szerette, 1955 - ben a Hungária (a korábbi és mai New York) Kávéházban megalakította „Jószomszédság” nevű zenekarát. Id. Pege Aladár, Csányi Mátyás, Horváth „Kati” Lajos és Rácz Kis János voltak zenekarának tagjai. Még abban az esztendőben egy kamarazenekarral Svájcba utazott, és kinn maradt.1956-ban újra Ausztriába menekült. Bécsben bekerült a magyar disszidensekből alakult Philharmonica Hungarica nevű szimfonikus zenekarba.Külföldi pályafutását Yehudi Menuhin is próbálta egyengetni, akivel még Magyarországon találkozott, amikor a világhírű hegedűművész a Zeneakadémián adott koncertet. Az első találkozásuk így esett: Menuhin épp befejezte a főpróbát, a zenészek gyűrűjében állva beszélgetett, amikor Banyák Kálmán bejött a terembe, és egy szó nélkül, úgy, ahogy volt, irhabundában, kalapban odalépett hozzá, elvette a hegedűjét, majd eljátszotta Paganini Moto perpetuóját egymás után kétszer. Ezután visszaadta a hegedűt, és ahogy jött, távozott. Menuhin nem jutott szóhoz, és persze nagyon szerette volna megismerni a különleges adottságú, rejtélyes zenészt. Fel is kereste a lakásán, és kérte, hogy játsszon neki újra. Banyák azt felelte, hogy ez száz dollárba kerül. Menuhin habozás nélkül kifizette a hegedűjáték árát, és örömmel hallgatta a zseniális muzsikust. Később Banyák New Yorkba utazott, és Menuhin ajánlásával a New York - i Filharmonikusok koncertmestere lett. Az élet úgy hozta, hogy ott is maradt, befejezte Magyarországon félbehagyott tanulmányait, és diplomát szerzett Jasha Heifetz tanítványaként.Nem volt könnyű természetű ember. A New York - i Filharmonikusoknál csak pár évet töltött, később „vendéglátózott” éttermekben, klubokban; cigányzenekarával New Yorkban több lemezt is készített. Játszott a Baltimore-i Filharmonikusoknál, a Las Vegas-i szimfonikusokkal, és az egyik nagy szórakoztató zenei sztár, Wayne Newton zenekarában is. Nem sokkal halála előtt lemezre vette a hegedűirodalom legnehezebb darabjait. 1993-ban halt meg az Egyesült Államokban, hamvait hazahozták és itt Kunszentmiklóson temették el.Barátja, a Bécsben élő Sívó József hegedűművész, aki több évtizedig volt a Bécsi Filharmonikusok koncertmestere, és több mint húsz évig tanított a Bécsi Zeneakadémián, így beszélt róla: „Banyák Kálmán volt a legnagyobb kvalitású muzsikus, akivel életemben találkoztam. Véleményem szerint ő volt az évszázad hegedűse.” · Id. Fórizs Antal: 1906 – ban született, Cuni néni, vagyis Csányi Ignácné édesapja. Külföldön is zenélt, saját zenekart is alapított. A pénzt, amit félrerakott félrerakott, azt Cuni néni bátyjának, Toninak a taníttatására költötte. Berkes Béla művész, tanár, az Ifj. Fórizs Antal (Toni bácsi) tőle tanult kottát, és a hangszer ismeretet. Toni bácsi zenei konzervatóriumot is végzett. Tudását nagy művészek is elismerték, még a mai napig is nagy prímásként tartják számon. · Rupa Kálmán és zenekara: Rupa Kálmán minden technikai fogást és trükköt ismert, mulató stílusban játszottak. Idősebbik fia Kálmán (Cuci bácsi) a billentyűs hangszer kiváló mestere. · Mendi Csicsó Kálmán” Sok versenyen indult, melyekre Fórizs Antal (Toni) késztette fel. Erre ő volt a lealkalmasabb, hiszen neki volt kott ismerete. Zenekarát a kiváló zene és a még kiválóbb testvéri összetartás jellemezte. · Horváth Béla: képzett sikeres zenész, a billenytűs hangszer mestere. Sokáig a Rózsa presszó zenésze volt, majd a rendszerváltás után megszűnt a munkahelye és Szalkszentmártonba járt át zenélni. · Farkas Gyula és zenekara: Farkas József a cimbalom nagymestere volt, zenekarának tanult zenészek voltak a tagjai. Tanulmányaik után a Rajkó zenekar tagjai lettek. Farkas Gyula négy éves szerződést is kapott Németországban , Farkas Béla pedig a 100 tagú cigány zenekarral járta az országot. · Nédó József: addig képezte magát, míg jó bőgős nem lett, és ezáltal a legnagyobb muzsikosokkal járhatta be Európát. · Banyák József: elismert zenész , aki rendkívül elismert cigányprímás egész Magyarországon, valamint gyermekei; nagyobbik gyermeke a Rajkó zenekar tagja volt, a modern zenét is tanulta a hagyományos zenei kultúra mellet. További zenészek még Id.Bódi József és zenekara: Ifj. Bódi József nagybőgő hangszeren játszott és Ifj. Horváth Sándor és Zenekara Mai zenészeink Két nívós név Banyák József, akit mát tanár, és művész úr titulussal is lehet nevezni, akire egész Kunszentmiklós nagyon büszke, és öccse, Banyák Gyula, aki szintén nagyon tehetséges, és egyetemi tanulmányokat kíván folytatni. Banyák József: Családjában mindenki elismert zenész, édesapját is beleértve. Kiskora óta foglakozik zenével, melyre édesapja tanította, majd hét évesen beiratkozott a helyi zene iskolába. Helyben végezte az általános iskolai tanulmányait ,majd a helyi gimnáziumba járt. Ezután Budapestre költözött tanulni, Szent István Király Zeneművészeti Szakközépiskola és Konzervatórium lett új otthona, ahol hegedű és szolfézs szakon végzett, majd külföldön 19 évesen négy hónapig Amerikában (Alaszkától – Karibi szigetekig) zongorázott egy luxushajón. Diplomáját a Liszt Ferenc Egyetemen (jazz-zongora szak) szerezte meg, kiváló tanulmányi átlaggal, jelenleg pedig mesterképzésen folytatja tanulmányait, miközben tanít is az Egressy Béni Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnáziumban. 2012. június óta a Grasham palotában zongorázik. Fontos megjegyezni hogy Józsefet ifj. Szakcsi Lakatos Béla készítette fel alig egy év alatt, az egyetemi felvételire. A zeneakadémián az egyik példaképe a zongoratanára: Oláh Kálmán, a másik pedig Banyák Kálmán, a nagybátyja, a világhírű hegedűművész. Banyák Gyula: Gyula általános iskolai tanulmányait helyben végezte,a Kunszentmiklósi Alapfokú Művészeti Iskolában kezdte, majd a budapesti Kali Jag Roma Nemzetiségi Szakközép - és Szakiskola és Alapfokú Művészeti Intézményben folytatta. Itt szerezte meg az érettségijét. Zeneművészete mellet szeretett volna egy szakmát is, ezért beiratkozott kunszentmiklósi Virágh Gedeon Szakközépiskolába, ahol műszerészként tanult. Budapestre jár zenetanárhoz, folyamatosan képzi magát. Zenetanárai: Szakcsi Lakatos Béla, Oláh-Cumó Árpád, Cséki Kálmán, Balózi János, Rosnyári Péter Versenyeken elért eredményei:
Részt vett a Snétberger Központ zenei táborában (Felsőőrr) ,és az általuk tartott képzésen is, majd 2013 – tól segítő tanárként tevékenykedik. Jelentős eseményei, amelyeken részt vett : · 2012 –ben a Roma Holokauszt emlékére, Berlinben Gyula nyitotta meg a nagykoncertet, egy szóló improvizációval. · Részt vett a Bécs Magyar Köztársasági Házban tartott koncerten. · Fellépett a Thalía színház zenekarral, és Richard Bonnal. · Zenélt Jazz Clubban, Stuttgartban. · 2012 – ben a holland Jazz Fesztiválon Snétberger legjobb tanítványaként vett részt. · 2012 nyár Hollandia Jazz Fesztivál,mint Snétberger legjobb diákjaként vehetett részt. Célja: · Egyetemre bejusson, majd azt elvégezze (felvételizett a Liszt Ferenc Zeneakadémiára), továbbra is zenével szeretne foglalkozni. · Roma tehetségeknek szeretne segíteni, és rengeteget koncertezni. Kunszentmiklós sportolói Mihálovics Gyula: Nagyon tehetséges birkózó volt, a mai napig öröm nézni ahogyan a fiatalságnak átadja tudását! Mihálovics Gyula mellet, aki többszörös magyar bajnok, még Csányi Kálmán és ifj.Bódi József is, akik mindannyian a birkózás területén értek el jó helyezéseket. Kovács Sándor sportszerető, és előítéletességtől mentes tanár fedezte fel őket. Mihálovics Ivett: Birkózó, többszörös magyar bajnok. Erednényei: 2005 -ben Kadet Országos Bajnokság on 4. helyezés, 2006 - ban Kadet Országos Bajnokságon 1. helyezés, 2006 - ban Junior Osrzságos bajnokságon 2. helyezés, 2007 - ben Junior Országos Banokságon 1. helyezés, 2007 – ben Felnőtt Országos Bajnokságon 1. helyezés, 2007 - ben Junior Országos Bajnokságon 8. helyezés, 2008 – ban Junior Országos Bajnokságon 2.helyezés, 2008 – ban Felnőtt Országos Bajnokságon 2. helyezés, 2009 – ben Főiskolai és Egyetemi Országos Bajnokságon 1. helyezés, 2009-ben Felnőtt Országos Bajnokságon 2. helyezés, 2009 – ben Junior Országos Bajnokságon 2. helyezés, 2010 – ben Főiskolai és Egyetemi Országos Bajnokságon 1. helyezés, 2011 – ben Felnőtt Országos Női Bajnokságon 1. helyezés) Nédó József: Kilenc éves kora óta birkózik. A Varga Domonkos Általános iskolába járt, atlétika sportágból többnyire első helyezést ért el, de mindig dobogós helyezést szerzett. 2006 - ban serdülő korosztályban szabadfogásban Magyar bajnok lett, ugyan ebben az évben, kötöttfogásban 2. helyezést ért el. Volt diákolimpiai bajnok 1., 2., és 3. helyezett, rengeteg emlékversenyt nyert. Ma már csak hobbi szinten birkózik. 2013 - ban végzett a Virágh Gedeon Szakközépiskola rendészeti szakán. Álma, hogy rendőr lehessen. Nédó József (Jokó): A Varga Domonkos Általános iskola tanulója. Thai –Boksz küzdősportban kiemelt teljesítményt nyújt. Dunaújvárosban Doxo Egyesület edzésein vesz részt, heti három alkalommal, immár három éve. Két éve vesz részt versenyeken, edzője Szeri Attila. Eredményei:
Továbbra is ezzel a sporttal szeretne foglakozni, távolabbi célja hogy edzőként dolgozzon. Régen és ma is elmondható, hogy a sport és az atlétika területén több roma gyerek is szép eredményt, jó helyezést ért el. A romák tanulás terén is elkezdtek fejlődni. Több roma származású is rendelkezik már érettségivel, szakmával, és többen vannak, akiknek folyamatban vannak a középiskolai tanulmányaik. Akik megpróbáltak tovább lépni, azok főiskolai és egyetemi végzettséget szereztek. Bódi Ágnes: Helyben Kunszentmiklóson, a Virágh Gedeon Szakközépiskolában szerezte meg érettségiét, majd a Zsámbéki Főiskolán folytatta tanulmányit, pedagógia szakon, melyet sajnos nem fejezett be családi okok miatt, de közben több végzettséget is szerzett, például felsőfokú szociális asszisztenst. Jelenleg Kerekegyházán él férjével és kislányukkal. Banyák József: Zenetanárként végzett, illetve tovább folytatta tanulmányait mesterképzésen . Mihálovics Ivett : A Virágh Gedeon Szakközépiskolában szerezte meg az érettségijét. Jelenleg a Pécsi Egyetem Testnevelő – edző szakon végzős hallgató, gyógytestnevelés szakon szeretne továbbtanulni. Fórizsné Dani Kitti: A Virágh Gedeon Szakközépiskolában szerezte meg az érettségijét, rendelkezik kereskedő - boltvezető – pénztárgépkezelő és családi napközi vezető végzettséggel. A Wesley János Lelkészképző Főiskolán, Budapesten általános szociális munkásként végzett. Ők lehetnek, a húzó erők abban, hogy a többiek is felsőfokú végzettséget szerezzenek. CINE (Cigány Nők Érdekeit Védő Felzárkóztatását segítő Egyesület) Az egyesület céljai: · A cigány nők és családjaik felkarolása, segítségnyújtás ügyintézéseikben, szakképzettség szerzésben, munkához jutásukban, szociális helyzetük javításában, állampolgári jogaik védelmében. Hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítése, emberi és állampolgári jogok védelme. · Szociális helyzetük felmérése (pl.: családlátogatások révén) és segítése valamint a velük kapcsolatban álló intézményekkel (pl.: óvodák, iskolák, munkaügyi központok, önkormányzatok, Egészségbiztosítási Pénztár, Megyei Államháztartási Hivatal stb.) való állandó konzultáció és ügyintézés segítése, lakáshoz jutásuk elősegítése. Későbbiek során szociális háló kiépítése. · Szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása · Előadások megszervezése, amelyeken keresztül felvilágosítás nyújtható a tanulás, a szakképzettség, az érettségi és a diploma megszerzésének fontosságáról, az egészséges, higiénikus életmód elengedhetetlenségéről, a fogamzásgátlás alkalmazásának szükségszerűségéről. · Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, · Gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, kulturális programok szervezése, amely lehetőséget nyújthat a cigány származású tehetségek felkarolására valamint a cigány kultúra és hagyományok ápolására. Kulturális tevékenységek. · Gyermekek napközbeni ellátása, ezen belül családi napközi szolgáltatás nyújtása, tanulószoba jelleggel roma származású gyermekeknek. Az egyesület szeretne kapcsolatokat, támogatókat szerezni, minden olyan programban részt venni, amely hasznos a roma származású embereknek. Szeretné, hogy a helyi romák fejlődjenek, megkapják a megfelelő információ és segítséget. Tanuljanak, dolgozzanak, jó példák legyenek egymásnak és Kunszentmiklós számára is. A társadalomnak elismert és hasznos tagjai legyenek. Share |
TÁMOP
|
